Paradoxon és Ellentmondás | Önmegvalósítás.hu

Paradoxon és Ellentmondás

Escher-kezek.jpg

"Ez a mondat hamis!"

Akkor most igaz-e vagy hamis?

Vagy a következő történet:

"A szultán minden egyes halálraítéltnek ad egy lehetőséget halála előtt, hogy megvallja a bűneit. Ha hazudik, akkor lassú halála lesz, mert felakasztják. Ha igazat mond, akkor gyors halállal lakol, mivel lefejezik. Egyszer az egyik rab az utolsó szó jogán azt mondja a szultánnak: „engem fel fognak akasztani”. A szultán töprengett egy ideig e kijelenésen, de okos ember lévén hamar átlátta a kijelentés igazságának eldönthetetlenségét, s hogy az általa hozott törvényt meg ne szegje, szabadon engedte a rabot, elvégre egy ilyen elmés ember megérdemli az életet."

Szeretet paradoxon:

Ha minden a szeretet jegyében jelenik meg akkor hogy lehetséges, hogy egyes tettek nem a szeretet jegyében történnek? Ha a szeretet mindennel való egységet képezi, akkor vajon mit érez a szeretet ha lát valakit szenvedni? Ha egységet él meg vele akkor neki is kéne szenvednie azonban akkor már nem szeretet lenne, hanem szenvedés.

A Megvilágosodott viselkedés paradoxona:

Érezhet-e egy megvilágosodott haragot valaki felé, aki a szeme előtt tudatosan követ el kegyetlenséget?
Helytelennek érezné-e ezt a tettet annak fényében, hogy őbenne az elfogadás "fénye" van? És ha nem érzi helytelennek akkor vajon jelenti-e ezt azt, hogy hiányzik belőle az együttérzés az áldozat iránt? Mit érez az "elfogadás" ha szembetalálkozik "nem elfogadással"?

Vonzás Törvényének paradoxona:

Két ellentétes vonzás okozhat-e konfrontációt a Vonzás Törvényében (szeretem a háborút és szeretem a békét)? Ha a Tudat teremtő ereje mozgatja a Vonzás Törvényét, akkor a Tudat magasabb rendű annál? Lehetséges-e az, ha valaki őszintén nem hisz a Vonzás Törvényébe, akkor ezzel a "vonzásával" hatálytalanítsa azt magára nézve?

A determinizmus paradoxona:

Ha minden okkal történt visszavezethetően, akkor a determinizmusnak is kell lennie okának, tehát mi volt az oka az okság mibenlétének? Hogy alakulhatott ki a semmiből valami, ha a semmiben nincs okság, és miért pont az alakult ki?

Hogyan létezhet a világ, ha ilyen alapon nem is szabadna léteznie? :)

Végül:

A determinizmus hogyan reagál a fenti kijelentésre ("Ez a mondat hamis!")?

Beküldte: | 2011. jan. 10. hétfő - 20:52

Hozzászólások

49 hozzászólás
Ademon képe
Na! Megállt a tudomány? :) Alfa hol vagy? Legalább te... neked
2011. január 10. hétfő, 22:13 | Ademon

Na! Megállt a tudomány? :)

Alfa hol vagy? Legalább te gyere... neked már itt kéne kommentelgetned! :)

koverellenor képe
Megpróbálom, de csak így gyorsan, ami épp eszembe jut. Kicsit
2011. január 10. hétfő, 23:18 | koverellenor

Megpróbálom, de csak így gyorsan, ami épp eszembe jut.
Kicsit kukacoskodó, előre elnézést kérek :)

Szeretet paradoxon:
"Ha minden a szeretet jegyében jelenik meg akkor hogy lehetséges, hogy egyes tettek nem a szeretet jegyében történnek?"
Ki mondta neked hogy minden a szeretet jegyében történik? Maga az alapfelvetés hibás :)

"Ha a szeretet mindennel való egységet képezi, akkor vajon mit érez a szeretet ha lát valakit szenvedni?"
A szeretet nem egy élőlény, az a Tudat minősége, forma nélküli, és egyszerüen csak van. Nem lát, nem hall, nem érez.

A Megvilágosodott viselkedés paradoxona:
"Érezhet-e egy megvilágosodott haragot valaki felé, aki a szeme előtt tudatosan követ el kegyetlenséget?"
"Bocsáss meg nekik, Uram, nem tudják mit tesznek" - nekem ez megválaszolja az összeset.

Vonzás Törvényének paradoxona:
Két hozzáfűzés az ún. Vonzás törvényéhez:
1. Nem te teremtesz. Isten teremt.
2. Viszont: amit az elmédben tartasz, az hajlamos a megvalósulásra - mikor a körülmények megfelelőek, a lehetséges valóságossá válhat, a szándéktól vezérelve.

A determinizmus paradoxona:
Mindennek oka van - a Newtoni lineáris világkép alapján. De nem nehéz belátni, hogy valójában mindennek végtelen számú "oka" van, mindennek minden az oka, nincs "végső ok", ergo az ok-okozatiság csak az ember fejében létezik, nincs valós léte.

Na uff, megyek aludni :)

Domoszlai Katalin képe
Tudatos Teremtés és a Vonzás Törvénye
2011. január 11. kedd, 6:37 | Domoszlai Katalin   Előzmény

Maximális megpróbálom leegyszerűsíteni és érthetően leírni a kérdést, de nem tudok kitérni mindenre, mert az több kötet :-) Tehát nagyon egyszerűen felvázolva a kérdést az éber tudatosságot el kell képzelni egy mag formájában. Az éber tudatosság azonos azzal, amivel ébren azonosítod magad. A személyiség korlátai képezik a sok helyen átjárható falrendszert ami egy nagyobb gömbtől elválasztja az éber tudatosságot, ez pedig a tudattalalan.
Az alsó részt nevezzük tudatalattinak, itt vannak azok a tartalmak amiket a személyiség kirekeszt, elfojt, nem akar vagy nem képes feldolgozni. A magzati kortól kezdődően gyűlik fel. A felső része a felső tudattalan, amire a Felsőbb Énünk közvetlen hatással bír.

A tudatossági szinttől függ, hogy a személyiség által behatárolt mag és a tudattalan aránya mekkora. A Teremtő Erő a tudattalanból megy át, anyagiasul a világunkban. Tehát a személyiség bármilyen teremtési gyakorlatot, bevonzás gyakorlatot csinál csakis a tudattalanban megszabott korlátok között valósulhat meg. Belenyúlhat a Felsőbb Énünk és korlátokat szabhat a tudatalattink is. Például a tudatalattiban vannak a szülői minták, önsorsrontó programok, a morfogenetikus mező is ide kapcsolódik be, innen fejti ki a hatását.

Amikor az elfojtott tudattartamokat a személyiség feldolgozza, akkor az éber tudatossága tágul, automatikusan a Felsőbb Én által meghatározott mező hatása erősödik.

Ha egy konkrét dologban az összes arra vonatkozó elfojtott tudattartam fel van dolgozva, teljes tudatosság érhető el, ami azonos a teljes tisztánlátással. Ez még kisebb részterületeke érintve is jó hosszú és munkaigényes feladat.

Michaelita képe
ahogy én gondolom
2011. január 11. kedd, 10:09 | Michaelita

Én józan paraszti ésszel úgy értelmezem magamnak ezeket az ellentéteket, hogy szükség van rájuk, hogy bármi is megnyilvánulhasson (a megnyilvánuláshoz kellenek).
A vonzásnak a létrejöttéhez, kell a taszítás léte, a szeretet csodájához a hideg szeretetlen létezése,... s hosszan lehetne folytatni a sort, hisz minden erőnek van egy ellenereje, mert csak így létezhet.

Ma már a csillagászok is kezdik felfedezni, hogy ott ahol egy csillagot látunk valójában van egy ikercsillag, ami/aki a feszítőerőt adja a láthatáshoz.

Én úgy gondolnám, hogy ezek a látszólagos ellentétek, okozzák azt is, hogy nem könnyű a teremtőerőnket úgy használni, hogy azt teremtsünk, amit szeretnénk.

Lehet, hogy túlságosan leegyszerűsítem a dolgot, de nem akarok regényt írni sem, másrészt meg számomra valahogy így válik érthetővé.
Úgy gondolom továbbá, hogy most épp abban az időszakban élünk, amikor tanuljuk azt, hogy két erő/energia találkozásából milyen új erő/energia születhet, s én a megértésben az alapokról indulnék.

Vonzó
2011. január 11. kedd, 12:28 | Ramina

A paradoxon azt jelenti ellentmondás. (Paradoxon és ellentmondás)Megdupláztad a cimet:-)
Paradoxonhoz vezethet például, ha az állitás hamis, ha az állitás igaz ugyan, de a következtetés hamis vagyis téves stb.

"ha minden a szeretet nevében jelenik meg".....ezt meg ki állitotta?
"ha a szeretet a mindennel való egységet képezi, akkor vajon mit érez a szeretet, ha lát valakit szenvedni"......Miért lett itt hirtelen megszemélyesitve a szeretet? A szeretet ebben az értelemben nem lát, a szeretet nem személy, aki lát ezt meg azt.

"ha egységet él meg vele, akkor neki is szenvednie kéne".....a szeretet van, mint alap, de nem azonosul. Soha nem lesz belőle más, mint szeretet.

"érezhet-e a megvilágosodott haragot.."? ...érezhet, mint az átsuhanó felhőt a napfényes égen.
"helytelennek érezné-e ezt a tettet annak fényében, hogy benne az elfogadás van? "....ha az elfogadásban van, akkor ott már nincs helytelenités, minden belefér. Mert az okokat, amelyek egy kegyetlenkedéshez vezettek ő látja, a többiek meg nem. Minden további nélkül érezhet együttérzést, sőt szerintem érez is, mind az áldozat, mind a tettes felé.

A Vonzás beteljesülését leginkább az "erősebben vonzó" határozza meg.Ha szeretem a háborút is meg a békét is, akkor az érvényesül az életben, amelyik az erősebb.Ha tudatosan békét kivánsz, de a tudattalanodban harc van és az az erősebb energia, akkor az lép érvénybe.Érdekes ez, mert a kétkedő emberek egyszerre kivánnak sokszor ellentétes dolgokat.Az is megtörténik,hogy ez is az is teljesül, de részleges vagy zavaros módon.
A Vonzás törvénye úgy tűnik akkor is működik, ha te a tudatos éneddel azt figyelmen kivül hagyod.Hiszen a tudatos éned csak egy részed, a többi(pl tudattalan) részed továbbra is "vonzó" állapotban van:-)

Aditi képe
Egyszerű válasz :)
2011. január 11. kedd, 14:14 | Aditi

Adaemon! Gratulálok! Rajtam is túlteszel! :)

A válasz egyszerű: ezek a paradoxonok azért paradoxonok, mert az elmének a szüleményei, megtapasztalások az elme nyelvére lefordítva. A szeretetet azonban azon a szinten, amin van, és ami nem az elme szintje, hanem a szellemé, csak megtapasztalni lehet. A természetét nem képes felfogni az elme, ez az egész lényege. Ettől olyan vadregényes. . :)

Persze ebbe is bele lehet kötni és a kérdéseket a végtelenségig folytatni. A szellemről és a szellem megtapasztalásáról, az egység-élményről csak írni lehet, beszélni, meg művészeti alkotásokat gyártani a flowban, de valójában soha, egyetlen embernek sem lesz ez elégséges, és nem fog segíteni magának is az egység-élmény megtapasztalásában, egészen addig, amíg az elméjével közelíti meg.

Ez is egy paradoxon, tudom. Ilyen a világunk. :)

Úgy vélem azonban, és ezt saját tapasztalataimra alapozom, hogy az efféle "agyalás" egyáltalán em hiábavaló, és helytelen. vannak emberek, akik csak így tudnak eljutni az út (az elme és a lélek útjának végéiig), amikor is az elme végre feladja, és az egység-élményt megtapasztalják. Aztán még sokáig próbálják megfogalmazni ezer-egyféleképpen, mert ez is ennek a típusnak az eleme (majd előások egy két "gyöngyszemet" az enyéimből...:), mire belátjuk, hogy felesleges még az is.

Ezek lépcsők, a fejlődés lépcsői.

A jógának több útja létezik: az egyik az intellektusé. Ezt is többféleképpen lehet csinálni. Az egyik, hogy addig agyalsz, amíg besokall a lelked, az agyad, és akkor "látni fogod a fényt".

Abszolút értem Adaemon felvetéseit, szerintem nagyon is penge elmére vallanak.

Valóban, az Univerzum alaptermészete egy fajta paradoxon az elme számára, és ehhez kell megtanulnunk alkalmazkodni. A dolog csak addig van elvétve, amíg azt hisszük, megértenünk kell.

Mégis, van egy lépcsőfok, ahol elengedjük a megértést, mert valamit "megértettünk". :)) Újabb paradoxon. Ez nálam pontosan így történt. Arra is emlékszem, mikor és hol volt ez az élményem, amikor valahogy megvilágosodott az Univerzumnak ez a természete, átélhettem, igazán csodálatos volt. Akkor és ott megláttam, érzékelhettem ezt a jelenséget, és megértettem, mi a dolgom vele. Hogy nem kell többé kutatnom, inkább figyelnem, és alkalmazkodni tanulni.

Hogy ez az élet alapvető csodája. Azóta is annak tartom. :)

Íme egy részelt egy régi-régi írásomból ahol erről a jelenségről írok, akkor még Istennek neveztem, ne tévesszen meg senkit. :)

Puszi nektek:

"De a te kérdésed a végső kérdés: Ki isten? És ő honnan való? Erre az én válaszom a következő: Isten a kérdések után következő kérdés-nélküliség. A keresés utáni megállapodás. A gondolat-világ után a gondolat-nélküliség. Az út vége és az újrakezdés egyben. Kiből vagyunk? Isten gondolatai vagyunk. És ki gondolja Istent? Hát mi, magunk! A magyar szépen kifejezi ezt a Mag szóval. (Mi MAGunk vagyunk, önMAGunk, tehát az, aki bennünk létezik, akiből kicsíráztunk, és általunk folyamatosan teremti MAGát újra! Éppen így terem a magból fa és a fából újra mag végeérhetetlenül...) Ez a legnagyobb csoda, ez Isten, a világ legmagasabb törvénye: a Teremtés törvénye, az hogy Isten által vagyunk és általunk van Isten. Vagy: Isten bennünk van és mi őbenne. És ezért minden mindennel egy, mert a saját kis Univerzumaink a Teremtés törvényében összekapcsolódnak. A Tudat teremtő ereje. Az, hogy az vagy, amit gondolsz magadról. Az, hogy amit mással teszel, azt magaddal is teszed. Ez mind Isten, illetve a mindenütt jelen-lévő isteni törvény működése bennünk. Erről beszélnek a kvantumfizikusok, amikor elmondják, hogy rájöttek, az atomok közötti tér a fontos, nem az atomok. A SEMMI! Erről beszélnek a csillagászok, amikor a magába hajló tér és az idő-nélküliség a téma, és erről beszél minden tudomány határterülete. A megmagyarázhatón túli megmagyarázhatatlanról. Amit csak felismerni (megvilágosodás) és megélni lehet, megérteni nem. És ez a lényeg!

Ezt a jelenséget, Isten törvényét ésszel felfogni, "nyakon csípni" nem lehet. Hogyan is érthetné meg az elme, hogy valami benne van és ugyanakkor ő abban a valamiben? Ugye milyen "értelmetlennek" tűnik? Pedig így van. És éppen ettől működik a Teremtés. Ez a tökéletes dinamizmus, amely tökéletes harmónia és nyugalom is egyben. Fölül áll az elme, a dualitás világán, mert az őbelőle való, ezért csak szolgálni tudja, uralni nem. És szolgálnia annyit jelent, hogy fel adja a megértést. Mert ő csak megérteni tud. Fel kell adni a szóban való kommunikációt. Ezért van a semmiben, a csendben, a megmagyarázhatón és felfoghatón, kommunikálhatón túl. Az elme időben gondolkodik: "mi VOLT az első gondolat előtt?" Isten a VAN: általa vagyunk és fordítva. Nincs volt vagy lesz. VÉGTELEN, IDŐTLEN

Az isteni teremtő erő működésének felfoghatatlan mivoltára itt egy csodálatos mondat, ha jól emlékszem Richard Bach-tól: "Minden, és az ellentéte is igaz!" Ez a legtömörebb megfogalmazás, amivel valaha találkoztam. És a legtalálóbb. Ha ezen meditálsz, jó úton jársz! :)

Isten az, aki magából teremti a világ színpadát, és gyönyörködik benne, magában, a végtelen számú megnyilvánulásaiban, amelyet önmaga minden ízében átsző, és amely folyamatosan teremti önmagát újra. Hiszen olyan, mint Isten. Ő Isten, csak máshogy. Egyek.

Számomra ez Isten."

Egy fontos dolog még neked Adaemon: mire kell lecserélni a megértést?

Megfigyelted? Mert már leírtam egyszer... :)

A figyelemre! A szemlélésre, az érző, de nem együtt-érző (mer az lehúz, meg felemel a középponttól), empatikus, dráma-nélküli odaadó figyelemre!!

Ebben a képességünkben (éberségnek is nevezik) éljük meg isteni önmagunk, azt a részünk, amely kapcsolódik a többihez.

Figyeld meg! Vizsgáld meg, próbáld ki! :)

Namaszte

spiritosaurus képe
Ademon, egyre érdekesebb blogokat nyitsz :) És már el se kellett
2011. január 11. kedd, 16:22 | spiritosaurus

Ademon, egyre érdekesebb blogokat nyitsz :) És már el se kellett olvasnom, hogy kié a blog, hogy tudjam :D

Én ezzel úgy vagyok, hogy szerintem az egész élet egy paradoxon, ebben rejlik egyrészt a teljessége, másrészt a humorérzéke. A paradoxon azt jelenti, hogy nem tudod csak az egyik oldaláról nézve bebizonyítani, mert egész egyszerűen megcáfolja magát. Aztán ha átmész a másik oldalára, onnan is megcáfolja magát. Pontosan ez mutatja az élet teljességét szerintem, hogy egyik oldal nélkül a másik sincs, minden kerek egész. Szerintem az élet egyetlen valós törvénye maga a paradoxon. Minden más fizikai, erkölcsi, számtani, és egyéb törvényt az emberi elme hozott létre abban a formában, ahogyan mi ismerjük, de a paradoxon viszont ott kellett legyen mindig mindenhol, mert ez tartja össze az egészet. Minden, amit az emberi elme hozott létre csak féligazság lehet, hiszen felfogja az elme, viszont a paradoxont nemhogy nem hoztuk létre, de elmével fel sem tudjuk fogni, akarva akaratlanul csak néha belefutunk, és nem értjük. Pont mint az Igazság, az is folyton itt vibrál körülöttünk, hogy észrevegyük, csak nem vagyunk még rá készen, és ha belefutunk, nem értjük, és összezavarodunk, mert elmével lehetetlen. És én például tök nem gondolkozom paradoxonokon, sőt a legeslegjobb érzés, amikor egy gondolatmenet végén paradoxonba futok, olyankor tudom, hogy megértettem, és végigmentem a gondolatmeneten. A paradoxon teszi teljes egésszé, végtelenné, körforgássá a gondolatot, olyankor én önkéntelenül kinevetem magam, és szerintem a megvilágosodás is valami hasonló élmény lehet, amikor belefutsz az élet legvégső paradoxonjába, és a saját életed, és mindenki életének végtelenségét, teljességét érted meg vele. Ha eljutsz egy paradoxonhoz, szerintem ne próbáld meg tovább boncolni, örülj neki, mert szerintem olyankor jó helyen jársz. :)

Ademon képe
Igazság = Valóság = Relativitás ?
2011. január 11. kedd, 16:48 | Ademon   Előzmény

Igazság = Valóság = Relativitás ?

Hogy végtelen teremtési lehetőség létezzen. Ennél ideálisabb és szabadabb terepet az életnek Isten nem is teremthetett volna :)

Szóval az igazság, hogy szabad élőlények vagyunk?

Szabad akarat egy Determinisztikus világban? Esetleg egy Determinisztikus világ a Szabad Akaratban? :) A Szabad Akarat végül is játszva belegyezhet egy determinisztikus világba, de vajon a determináció képes-e eredményezni a Szabad Akaratot?

Ezek a kérdések azért jók, mert összezavarják az igazságokhoz ragaszkodókat (vagy feldühítik :) ) Ilyenkor elkezdhetnek ténylegesen is önállóan gondolkodni :)

spiritosaurus képe
"Ezek a kérdések azért jók, mert összezavarják az igazságokhoz
2011. január 11. kedd, 17:04 | spiritosaurus   Előzmény

"Ezek a kérdések azért jók, mert összezavarják az igazságokhoz ragaszkodókat (vagy feldühítik :) )"

Vagy kacaghatok egyet, hogy egy rugóra jár az agyunk =)

spiritosaurus képe
Hogy még tovább vigyem a gondolatodat, szerintem arra vagyunk
2011. január 11. kedd, 17:11 | spiritosaurus   Előzmény

Hogy még tovább vigyem a gondolatodat, szerintem arra vagyunk determinálva, hogy szabad akaratunk legyen, csak ezzel az egyik véglet szabad akaratából visszaél, a másik meg szabad akaratából fél ettől, a kereső pedig szabad akaratából ingázik a két véglet közt, míg be nem lövi a két pólus metszéspontjában az origót :)

Ademon képe
Egyensúlyban a mérleg tengelyén, két kezedben tartva a két
2011. január 11. kedd, 18:09 | Ademon   Előzmény

Egyensúlyban a mérleg tengelyén ülve, két kezedben tartva a két végletet? Megszerezni mindkét rész képességeit... ez már valóban igen istenies :)

spiritosaurus képe
De cseppet sem lehetetlen szerintem :)
2011. január 11. kedd, 18:14 | spiritosaurus   Előzmény

De cseppet sem lehetetlen szerintem :)

Ademon képe
Erős bizonyosság van bennem, hogy erről van szó :)
2011. január 11. kedd, 18:31 | Ademon   Előzmény

Erős bizonyosság van bennem, hogy erről van szó :)

Ademon képe
Dialógus
2011. január 11. kedd, 18:49 | Ademon

"- Kimondta az Igazságot? Ugyan már kérem! Ha majd a világ összes létező élőlényét megkérdezi, ha majd ők is elmondják a véleményüket, és azt szépen jól összegyúrja… na az talán már közel lesz az Igazsághoz!”

Ez a dialógus spontán jutott eszembe, netezés közben :)

koverellenor képe
(o.O) ez elég vadul hangzik
2011. január 11. kedd, 18:51 | koverellenor   Előzmény

(o.O) ez elég vadul hangzik

ademon. szerintem nincsenek a világban ellentmondások.a világ
2011. január 11. kedd, 22:41 | alfaomega (útkereső)

ademon.

szerintem nincsenek a világban ellentmondások.a világ inkább kauzális,amitől lehetetlen hogy létrejöjjön ellentmondás.ez csak a fejben létezik.
ha valaki ismeri a tudományokat és tudományosan tud gondolkodni,elemezni,akkor nem fut ellentmondásba.
de ha mégis,az azt jelzi,hogy valahol a gondolatmenete elszakadt a valósághű modellezéstől.
amiket írtál,mindnél van téves előfeltételezés

Ademon képe
A fejem "belseje" is a világ része. Ha én tudok ilyenre gondolni
2011. január 11. kedd, 23:14 | Ademon   Előzmény

A fejem "belseje" is a világ része. Ha én tudok ilyenre gondolni akkor már létrejött :)

igaz,de én a külvilágra értettem. a fejben lévő ellentmondás
2011. január 11. kedd, 23:30 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

igaz,de én a külvilágra értettem.
a fejben lévő ellentmondás szubjektív élmény.
a pszichológiában van egy ehhez tartozó jelenség:kognitív disszonancia

a világ hibás lemodellezése az oka az ellentmondásnak,de az egyén általában az ellentmondások megszüntetésére törekszik (jó sokat gondolkodik)
azt vettem észre,akik nem szeretik a tudományos gondolkodást,mert vallásosak,azok életük végéig ebben a végtelen agyalásban ragadnak(mert a vallás eleve nem logikus)
(csak védekező mechanizmus,fantáziavilág ahová be lehet menekülni)

Ademon képe
Ami a fejedben van a is a külvilág
2011. január 11. kedd, 23:46 | Ademon   Előzmény

Ami a fejedben van az is a külvilág; elektronok cikáznak össze-vissza az agyadban :) Szóval a lényeg, hogy egy kauzális működésű világban ellentmondásos, hogy egy benne lévő elme anti-kauzális dolgokat találjon ki.

fantázia erről van szó? ez már nem a kog. dissz. ez már valami
2011. január 11. kedd, 23:53 | alfaomega (útkereső)   Előzmény

fantázia
erről van szó? ez már nem a kog. dissz.
ez már valami más

ennek a léte miért ellentmondás?
szabadon variálhatod a memóriatartalmakat ,ahogy az a valóságban nem létezik(fantáziavilág)
de amúgy a fantáziát is a vágyak irányítják,uralják.
tehát ez se igazán szabad

az agy miért külvilág?

Ademon képe
Egy valóság van, és ennek a valóságnak a része a fantázia is.
2011. január 12. szerda, 0:03 | Ademon   Előzmény

Egy valóság van, és ennek a valóságnak a része a fantázia is. A fantázia egy virtuális valóság az agyban. De az agy meg a fizikai valóság része. Egy determinisztikus világban nincs olyan, hogy "szabadon variálhatod a memóriatartalmakat" vagy újakat hozol létre. Mégis létezik. Persze nem ellentmondás, ha nem csak determinisztikus a világ :)

"de amúgy a fantáziát is a vágyak irányítják,uralják. tehát ez se igazán szabad"

Erre azért ne vegyél mérget. Nem csak vágyból fantáziál valaki.

neked mit jelent a "determinált világ"? te miért szoktál
2011. január 12. szerda, 0:20 | alfaomega (útkereső)   Előzmény

neked mit jelent a "determinált világ"?
te miért szoktál fantáziálni?

Ademon képe
Nálam a determináció azt jelenti, hogy valójában "programozott
2011. január 12. szerda, 0:30 | Ademon   Előzmény

Nálam a determináció azt jelenti, hogy valójában "programozott robotok" vagyunk, ugyanúgy működünk mit a fizikai anyag, nincs egyéni akaratunk se, legfeljebb annak az illúziója.

Pl. el tudok képzelni egy nem determinált világot is :)

van akaratunk. és pont ebben rejlik a programozottságunk nem mi
2011. január 12. szerda, 0:41 | alfaomega (útkereső)   Előzmény

van akaratunk.
és pont ebben rejlik a programozottságunk
nem mi döntjük el szabadon,hogy mit cselekszünk,hanem az érzéseinknek engedelmeskedünk,pont az érzelmek miatt akarunk egyáltalán.nem akarjuk a rosszat...........

nem determinált világ:arra kíváncsi lennék

spiritosaurus képe
Rémunalmas világban élhetsz Te Alfa, ha nincsenek paradoxonok
2011. január 12. szerda, 0:24 | spiritosaurus   Előzmény

Rémunalmas világban élhetsz Te Alfa, ha nincsenek paradoxonok benne. :) Nem irigyellek.

Amúgy meg ha szabadjára engedem a fantáziámat miközben rajzolok, az miért lenne vágyak által irányítva? :)

tényleg uncsi. miért rajzolsz? mert akarsz. mit? valami
2011. január 12. szerda, 0:29 | alfaomega (útkereső)   Előzmény

tényleg uncsi.

miért rajzolsz?
mert akarsz.
mit?
valami szépet,érdekeset?
miért?
mert olyat akarsz,mert az jó érzés.
ez maga a "vágy"

Ademon képe
Azért rajzol mert megteheti (!) hogy rajzoljon. Nem csak azért m
2011. január 12. szerda, 0:51 | Ademon   Előzmény

Azért rajzol mert pl. megteheti (!) hogy rajzoljon. Nem csak azért mert vágyik rá.

Alfa, az a jelenség amiről beszélsz, hogy a vágyak irányítanak minket, az emberek 99%-nál valóban jelen is van. Valószínüleg nálad is ez van, ezért is ragaszkodsz ehhez az elmélethez, mert eddig nem volt más realitásod. A megvilágosodás egyik fontos eleme az, hogy már nem a vágyak irányítanak hanem Te irányod Önmagad... érted? Vagyis tudatosan felszabadulsz ebből az irányított állapotból és teljesen önmagad ura leszel. De ehhez előbb rá kell jönni, hogy nem a magad ura vagy. Vagyis most nagyon jó felé mész, ha erre már rájöttél :) A következő lépés az lenne, hogy ebből felszabadulj (feltéve, hogy eddig nem történt meg). Ehhez az kell, hogy már el tudd képzelni ezt, vagyis legalább a fantáziád szintjén tudatosan független legyél; majd ezt folyamatosan átviszed a valóságodba is.

"Azért rajzol mert megteheti (!) hogy rajzoljon" megtehetném,hog
2011. január 12. szerda, 0:56 | alfaomega (útkereső)   Előzmény

"Azért rajzol mert megteheti (!) hogy rajzoljon"

megtehetném,hogy felvágom az ereim........

tény,hogy ez a tudás átértékelte bennem a dolgokat,átformálta a gondolkodásom,de attól még a személyiségem,vágyaim maradtak a régiek
tehát nem történt semmi,csak jobban értem a világot

"nem a vágyak irányítanak hanem Te irányod Önmagad... érted? "
nekem ez csak szójáték,a kettő ugyanaz

Ademon képe
"tehát nem történt semmi,csak jobban értem a világot" Vagyis a
2011. január 12. szerda, 1:04 | Ademon   Előzmény

"tehát nem történt semmi,csak jobban értem a világot"

Vagyis a tudás már megvan, már csak a megoldás kell. De ehhez meg kell tapasztalni a determináltság kellemetlen hátrányait is, hogy megjelenjen az igény a felszabadulásra is. Az utolsó "szakasz" utolsó lépése viszont már spontán megy végbe, nem az igény hatására (vagyis nem determinálva :) ). Valahogy így :)

"már csak a megoldás kell" mihez? a determináltság hátrányait
2011. január 12. szerda, 1:17 | alfaomega (útkereső)   Előzmény

"már csak a megoldás kell"

mihez?

a determináltság hátrányait már megtapasztaltam,mégse tudok a vágyaimtól szabadulni
amikor sikerül kielégíteni,nem is akarok

"spontán megy végbe, nem az igény hatására (vagyis nem determinálva"
lehet hogy másképp nem is történhetne,tehát ez is determináltság

Feliratkozás Hírlevélre