Hogyan vonzzuk be lelki társunkat, illetve hogyan ébredünk rá, hogy ki az? | Önmegvalósítás.hu

Hogyan vonzzuk be lelki társunkat, illetve hogyan ébredünk rá, hogy ki az?

Hozzászólások

72 hozzászólás
Köszönöm
2009. november 06. péntek, 10:09 | Buddhanita (útkereső)

Megfogalmaztad mit élek most, mire vágyom.

A kérdésem csupán annyi, ha valaki tud erre választ, szivesen venném: hogyan engedjük el a lelkünkből az előző kapcsolatunkat, amiről felismertük, nem az volt, mint amire vágytunk.

Nekem mindig a megéléssel vannak gondjaim, mert elméletben tudom mi a jó, mit kellene tenni, de a szívemben nem tudom ÉLNI. Nem tudom, vagytok-e ti is így a dolgokkal.

Arra a következtetésre jutottam, nem elég a meditációkban átélni a dolgainkat, mert a tudatalattinkban működő erők színre lépnek, egyre jobban, minél magasabb berkekbe jutt tudati sztinten valaki.

Ezek tudasosítására és feloldására várnék megoldásokat.

Ja és ha itt olvassa a lelki párom a soraimat, akkor üzenem, NYEREGBE, MÁR UNOM A VÁRAKOZÁST!!!!!!!!!!!! ÉS NEM HISZEM EL, HOGY A LOVAD IS LESÁNTULT, AZÉRT NEM JÖTTÉL EL MÉG!!!

Pusz mindenkinek, várom a tapasztalatokat

Buddhanita

Lélek
2009. november 08. vasárnap, 21:28 | Zsoljo (útkereső)   Előzmény

Hogyan engedjük el a lelkünkből az előző kapcsolatunkat?

Le kell zárnod a lelkedben az előző kapcsolatod, azaz be kell csuknod az ajtót, ami egyébként is már bezárult, mert nem fogod észrevenni, hogy kinyílt egy másik ajtó.
A lezárásról: a régi kapcsolatod valamiért nem volt már jó, ezt az okot világosan fogalmazd meg magadban vond le a tanulságokat.
Ami jó volt benne annak örülj, hogy megtörtént, ami meg rossz volt, hát annak is örülj, hogy vége.
...és ezután a lelked felszabadul, már nem fogsz azzal foglalkozni, ami elmúlt, mert megválaszoltál minden kérdést.

Ez egy nem könnyű dolog, nagy energiát kell bele fektetni, de másképp nem megy.
A fogorvos példája szokott eszembe jutni.
Melyik jobb??
Ha van egy rossz fogad, amit ki kell húzni és a fogorvos minden nap húz rajta egy kicsit, míg nagy sokára kihúzza vagy egy rántással, ami ugyan nagyobb fájdalommal jár, kihúzza.

Sok sikert!

Majd számolj be az eredményedről
Joseph

Héj, Joe!
2009. november 09. hétfő, 14:06 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

Köszi :)

Köszönöm
2009. november 06. péntek, 10:09 | Buddhanita (útkereső)

Megfogalmaztad mit élek most, mire vágyom.

A kérdésem csupán annyi, ha valaki tud erre választ, szivesen venném: hogyan engedjük el a lelkünkből az előző kapcsolatunkat, amiről felismertük, nem az volt, mint amire vágytunk.

Nekem mindig a megéléssel vannak gondjaim, mert elméletben tudom mi a jó, mit kellene tenni, de a szívemben nem tudom ÉLNI. Nem tudom, vagytok-e ti is így a dolgokkal.

Arra a következtetésre jutottam, nem elég a meditációkban átélni a dolgainkat, mert a tudatalattinkban működő erők színre lépnek, egyre jobban, minél magasabb berkekbe jutt tudati sztinten valaki.

Ezek tudasosítására és feloldására várnék megoldásokat.

Ja és ha itt olvassa a lelki párom a soraimat, akkor üzenem, NYEREGBE, MÁR UNOM A VÁRAKOZÁST!!!!!!!!!!!! ÉS NEM HISZEM EL, HOGY A LOVAD IS LESÁNTULT, AZÉRT NEM JÖTTÉL EL MÉG!!!

Pusz mindenkinek, várom a tapasztalatokat

Buddhanita

SZABÓ GABRIELLA képe
Ez nagyon szépen hangzik!
2009. november 06. péntek, 10:33 | SZABÓ GABRIELLA

Ez nagyon szépen hangzik, de idáig eljutni nagyon nehéz. Nagyon vágyom arra, hogy olyanná váljak, hogy szabad legyek minden helyzetben és szabadságot tudjak adni, úgy hogy az teljesen természetes a számomra.
Így legyen!

Miért csak a lelki társ kellene?
2009. november 06. péntek, 16:11 | Karmatörlő (útkereső)

Tiszta agyalás az egész. Az agyalás szerintem megöli a józan észt és a megérzést is. Vajon defektusos, aki nem a lelki társát keresi? Vagy egyáltalán nem keres senkit? Tudattalan, aki bízik a megérzéseiben és azt választja társul, aki szimpatikus neki, és sem a tudati, sem jövedelmi és egyéb szintet nem kezdi el méricskélni? Nem az az érdekes, hogy jól érezzük magunkat valakivel vagy sem?

Azok, akik lelki társukat keresik vagy várnak rá pontosan azt kapják, amit a lelki társukról gondolnak. Akik azt gondolják, hogy keresni kell a társukat, azok kereshetik a társukat, kereshetik és kereshetik, de mivel nem találni akarják, ezért nem is találják.
Akik várnak a társukra, azok várhatnak, várnak és várnak, mivel várni akarnak, hát várhatják.

Mi lenne, ha úgy lennénk boldogok és elégedettek, ahogy vagyunk?
)

Kedves Karmatörlő
2009. november 06. péntek, 16:42 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

JUJJ, kemény, férfias, elméből jövő vélemény.

Nekem ez jött le.

De igazad van.

Az viszont nem lehet, hogy valaki pont így boldog? Neked nincs vágyad, elképzelésed, milyen nőt szeretnél magad mellett? Vagy sosem volt?

Vagy miből gondolod, hogy az, aki mellett jól érzed magad egy kapcsolatban az nem lehet a lelki társad?

Szerintem mindenki maga dönti/érzi mire van szüksége. Igen, vannak akik megelégszenek olyannal, aki mellett jól elvannak, míg vannak "csak" jó szexre vágyók, vannak a magányos kóborlók, stb. Egyik sem baj, sem hiba. Sokan vagyunk, sok félék.

Valamint igazad van abban is, legyünk jól magunkban is. (egyébként ez alap ahhoz, hogy végre társad legyen melletted, ne pedig csak úgy legyen valaki melletted)

Valamint én úgy gondolom boldogságot, csakis magamban találok, más csak pillanatokat oszthat meg velem, de saját lelki állapotomért én vagyok a felelős, és csakis én tudok változtatni.

Az, ha mások nem elégszenek meg a csak dolgokkal (bár inkább vagyok egyedül, mintsem olyannal legyek, akit nem szeretek, csak jó vele lenni, az inkább számomra barát, sem mint szerető) az sosem baj.

Hiszen ha az ember megragadna a csak jóban, akkor meglehet, hezitál meglépni egy számára fontos lépést az életében, ami előrébb vinné. Akkor pedig nincs fejlődés. A víz is poshat mocsár lesz, ha áll. De átteheted ezt jobb állásra, lakhelyre, zarándoklatra, bármire.

Valamint igazad van, az jön kintről, ami bent megszületett. Ki-ki a maga keresztye kovácsa.

És igen, én többre vágyom, és tenni azért, hogy ez a "csoda" rám találjon. A hiba akkor lép fel, ha az ember csak vár és vár, de nem tesz érte semmit. Dolgozni kell önmagunkon, ezért van itt is mindenki.

üdv
Buddhanita

Buddhanita, a gyakrolatból jövő a véleményem
2009. november 08. vasárnap, 23:29 | Karmatörlő (útkereső)   Előzmény

Ez a párkapcsolatom a felnőtt éveit tapossa, a gyakorlatból beszélek.

Az a sokféleség, amiről mesélsz az agyalásból és az elvárásokból született kapcsolatokból születik. Amikor valamilyen kapcsolatot akarsz, amikor egy kapcsolatnak valamilyennek kell lenni, amikor egy kapcsolattól elvársz valamit. Nem érzéseket írsz le, hanem elvárásokat. Elvárásokat, amelyek távol tartanak attól, aki vagy, és távoltartja tőled azt, akire olyan nagyon vágysz. Az, akire vársz, annak valamilyennek kell lennie, és tök mindegy milyen egészében, neki azt kell produkánia, amit elvársz tőle, akkor lesz jó, ha azt adja, amit akarsz tőle.
Nem arról szól a kapcsolat, hogy azért vagy vele, mert jó vele lenni, hanem mert valamilyen. Valamit elvársz tőle, valamit megkapsz tőle, valamit adsz és kapsz. Ez biznisz. Szerintem itt csúszik félre az ügy.

Azért legyél vele, mert ő az, aki, és így van jól. Azzal legyél, akit társadul tudsz fogadni úgy, ahogy van.
Ezt mindenki megérzi a legelső pillanatban, ahogy találkoznak, ahogy azt is, ha nem. Csak az agyalás és az elvárások, a hiányérzetek és a vágyak eltérítik ettől a belső bizonyosságtól az embereket.

Hogy miért vagyunk itt, abban nem értünk egyet, szerintem a lényeg, hogy boldogan éljünk itt és most.

Üdv:
Karmatörlő

Karmatörlő
2009. november 09. hétfő, 8:08 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

Na most ezt nem értem, amit ide írtál.

Milyen elvárásokat írtam le? Milyen bizniszről van szó?

???

Persze, én sem dobok egy kérdőívet a férfi orra alá, hogy töltse ki, bármilyen szimpi is, majd megfontolom. Nem is írtam ilyesmit sem.

Ráadásul a lélekpár fogalom alatt én ténylegesen a társam, a párom értem, akivel szeretjük, megértjük egymást oda-vissza. Sem külső, sem belső "elvárásom" nem írtam/és nem is volt soha.

Csak kérdéseket tettem fel, hogy lássam, hogyan éled/gondolod ezeket a dolgokat.

Na most ezt még átolvasom kétszer, hátha rájövök most mi is ez.

Valamint úgy gondolom, rábízhatom magam a megérzéseimre. Ha vonz egy férfi, mint egy mágnes akkor az egy nagyon jó dolog. Miért agyalnék rajta? A vonzalom amúgy is egy megfoghatatlan dolog szerintem, sosem lehet megmondani, miért van ez és pláne hülyeség ezen agyalni.
De ha a férfi mást nem akar, csak hogy a felesége mellett a szeretője legyek, vagy csak testileg bújjunk össze, én abba már nem akarok belemenni. Lehet, ez számodra biznisz, nekem viszont szükségem van egy társa. Akit szerethetek, tisztelhetek, elesett nőként a vállára hajthatom a fejem. És naná, ha az a férfi a társam, akkor nem filozom rajta, hogy az első bajánál merre szaladjak. Sőt! Igen, az élet nem rózsaszín felhőből áll. Ennyire nem vagyok naiv, hogy azt gondoljam, majd a pasi mellett megfogom a kék madarat. Meg kell élni a szürke hétköznapokat. Pont ezt írtam le, hogy ne a másiktól várjuk, hogy boldoggá tesz, dolgozzunk magunkon, ismerjük meg magunkat, hogy hozhatom magam harmóniába, mi az, ami bennem még kiforratlan, amin még dolgoznom kell. Egy szóval: önismeret.
És egy másik blogban fejtettem ki, hogy a hiba ott van, mikor nem nyíltan, befogadóan közelítek valakihez (akár a szomszédom, akár a társam), hanem a kivetítéseink, elvárásaink által. És egy rózsaszín képet adok rá, aztán meg pislogok, hogy nem fér bele a képzelt világba, és elhagyom, mert "becsapott", nem az akire gondoltam, hogy olyannak kell lennie.
Valamint senki sem tökéletes. Erről is írtam már máshol, hogy ha szeretsz valakit, mindegy milyen/mennyi hibája van, akkor úgy szereted, ahogy van. Míg hiába van másnak ezeregy jó tulajdonsága, ha unszimpi, akkor sem tudod elfogadni.
Úgyhogy ha megírnád mit értettél félre, azt megköszönném. Ismétlem, szeretném meglátni a világod. És ha valami kérdésed van felém, azt is szivesen venném.

Üdv
Buddhanita

u.erika képe
Szia Anita!Szia Karmatörlö!
2009. november 09. hétfő, 10:08 | u.erika   Előzmény

Engem is félreértett 1-szer a Karmaörlö...!

Szia Karmatörlö!Mond csak,miért godolod folyton azt hogy ,,agyalunk"....?

Az egyik blogban én is alig gyöztem magam kimagyarázni,abból a félreismerésböl amit rámvetítettél...!

Az én estemben a megérzésem beigazolódott,és szerencse hogy nem hallgattam rád!

Karmatörlö!Mindezt nem azért írom mert haragszom rád,és le akarlak járatni!Ideje hogy elsajátísd a ,,nöi megérzés",és beleérzés technkiáját!Mert tudom hogy jó szándékkal próbálsz vezetgetni.......De vakon..?

Àltalában a nök az intuicio alapján hoznak döntést (még a nem spirituálisak is) !Ugy érzem nagyon fontos hogy tudd!

Remélem nem volt bántó amit írtam!Ha úgy érzed ebben a témában hiányosságaid vannak,akkor szívesen segítünk!Többesszámban írtam mert azt gondolom hogy ezt Budhanita nevében is felajálnhatom!:)

Szeretettel:Erika

Kedves u.Erika
2009. november 09. hétfő, 14:05 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

csak bólogatok, csak bólogatok, igen, igen.

U.Erika: A női megérzés és a lélektárs
2009. november 10. kedd, 13:48 | Karmatörlő (útkereső)   Előzmény

Nem, nem bántó. Mindenkitől szívesen tanulok.
Az viszont félreértés lehet, ha úgy érzed, hogy a megérzéseid ellenébeni döntésre biztattalak.
A magam részéről mindenkit arra biztatok, hogy hallgasson a megérzéseire. A partnerrel kapcsolatos megérzését gondolkodás és mérlegelés nélkül fogadja el.
A partner szükségének, hiányának megélése ne írja felül a megérzést. Ha igen a megérzés, akkor aszerint továbblépni, ha nem, akkor ne kezdje el rábeszélni magát, hogy mégis milyen vonzó a másik, pont olyan, mint nekem kell, ez az agyalás, holott a megézés egyértelműen nem volt.

A megérzések a tudatalattink/lelkünk üzenetei számunkra.
Bizton állíthatom, hogy a karmikus körökben mindenki a megérzései szerint mond igent és nemet a párkapcsolatokra, munkahelyekre, nők és férfiak egyaránt. A karmikus körökben szilárdan belénk programozottak közvetlen társaink, családunk, párkapcsolataink, életre szóló barátaink, munkahelyeink.
Amikor a megérzéseinket követjük ebben, semmi mást nem teszünk, csak a programunkat, a feladatunkat, a leckéinket követjük híven.

Ezért nem kérdés, hogy az a nő, aki egy érzéketlen vagy akár erőszakos férfi mellett döntött, megérzése szerint választott, pontosan a következő leckéjét választotta, a választása tökéletes.
Az a nő, aki következetesen gyenge fickókat választ, azért kell újból gyenge partnerrel találkoznia, mert nem tanulta meg az erő és gyengeség leckéjét, amit bevállat, hát újból megkapja. Tökéletes választás.

Vagy keressük a lélektársat, a nagy ŐT vagy az IGAZIT.
Ki is az a lélektárs/Ő/IGAZI és mitől az? Mi alapján döntöd el? Milyen kritériumoknak kell megfelelnie, hogy a lélektársadnak/Ő-nek/IGAZI-nak tekintsd a partnered? Mi a lélektárs/Ő/IGAZI attribútuma? Akire azt mondja az asztromókus vagy a karmaturkász vagy a számmániás?

Na, most tényleg, ilyen egy lélektárs? Mitől az? Ha azt érzed, akkor ő a lélektárs? Nem már. Mi van, ha azt érzem, akkor már nem is lehet lélektárs?

A lélektárs/Ő/IGAZI egy cimke. Egy cimke, amit bizonyos kritériumok/elvárások teljesítése esetén ragasztasz rá valakire. Ezért beszéltem elvárásokról és agyalásról.

A lélektárs/Ő/IGAZI keresése egy blöff.
Egy blöff, amivel életben tarthatjuk és táplálhatjuk, folyton megélhetjük a tökéletesség hiányát, egyáltalán a hiányt. A tökéletlenség -- nem vagyok elég jó -- és a hiány megélése az önértékelési problémák, önmagunk el nem fogadásának/elutasításának legnyilvánvalóbb szimptómája.
A lélektárs/Ő/IGAZI keresése az önelfogadás, önértékelés és önbizalom leckéje.

A lélektárs keresése egy blöff, egy takaró, amivel a fickókat lehet rostálni, meg lehet állapítani mindegyikről, hogy hát nem, nem ő az, és eme szorgos ténykedés elfedi az igazi leckét, hogy mi a frász bajunk van magunkkal.
Van, aki rostálgat, rostálgat, persze senki sem elég jó ahhoz, hogy lélektárs/Ő/IGAZI legyen, és azt a részét éli meg, hogy mi baj van velem. Jaj, még önostoroz is, egyem a szivét a mazohistájának!

Tetézhetjük ez a lelkesedés és a másik elfogadásának rétegével, amikor összeállunk egy nagyon tetsző partnerrel, úgy jó, ahogy van, csak kiderült, hogy nem bírom a rendetlenséget, amit tart, a borotválkozási szokásait, a barátait, stb, hát csalódni kellett, mégsem az, pedig én mennyire odaadó, megértő és befogadó voltam. Még néhány ilyen réteg és semmi sem látszik az alapkonfliktusból.

Szerintem.
Mit hagytam ki?

:)

Szia Karmatörlő
2009. november 10. kedd, 14:12 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

Először is, jó reggelt!

Erre még visszatérek, mivel a kérdéseket én tettem fel, de én belőled a "dacos gyerek " efektust váltottam ki..

Ezt kértem volna fejtsd ki a nézeted.

Így legalább látom, mit "olvastál a sorok közt", mi a félreértés alapja.

Most rohanok, (csekket feladok, mivel éjszakás vagyok), és bővebben megvitatom ezt veled.

Üdv
Buddhanita

Ui.: legközelebb kérlek inkább ezzel kezd.
Felesleges köröket futottunk ez miatt

u.erika képe
Miiiii vaaaaaaaaaan............?Bocsi,de egy szót sem értek!Ugye
2009. november 10. kedd, 15:04 | u.erika   Előzmény

Miiiii vaaaaaaaaaan............?Bocsi,de egy szót sem értek!Ugye nem nekem szántad a mondanivalódat..!?Még hogy lélektárs..!:) Persze nagyon romantikusan hangzik,de csak az hiányozna még nekem..!

Ugye nem akarsz megint rámaggatni egy tölem idegen szerepet?

Azt hiszem itt az ideje helyére tenni a dolgokat!Vállava hogy most felháborodást keltek.;) Szeretek hódítani! Jelenleg a férfiak(illetve mindig csak1és itt is vannak kitériumaim;))csak fizikai szinten érdekelnek!(csak szex)Jelenleg nem igényelem hogy legyen egy társam.Megpróbáltam,nem volt rossz de nem lehettem önmagam.Ezért inkább kimondtam hogy legyen vége.Pedig most is szeretjük egymást,és még most is egymásban bízunk a legjobban.De!Most jobban van rá alkalmam hogy magam lehessek,hogy megtaláljam: Ki vagyok én? Egyedül oyan iramban fejlödöm mint egy elszabadult vadló!

Tudom hogy nagyon önzöen hangzik,de jobban szeretem magam annál hogy elpazaroljam az életem!

Ugyhogy Karmatörlö,fogd már fel végre attol hogy valaki nöi testben él,nem azt jelenti hogy ugy is gondolkozik!!!Persze,a nök kiváltsága a nöi megérzés az igy is müködik,de vannak olyan nök is mint pl.én akik férfi fejjel gondolkoznak!Mielött félreértenél,nem vagyok leszbikus vagy ilyesmi!Imádok nö lenni!Ha most kellene választanom újra ezt a nöi testben férfi agy kombinációt válsztanám.;)

Fogd fel végre hogy nem nök és férfiak,hanem emberek vagyunk!

Huhh.Még jó hogy nem személyesen folytatjuk ezt a beszélgetést , az csúnya lenne...!;)

Azért köszönöm hogy törödsz velem!:) (ez most olyan udvarlós volt) ;)

Mitől férfi az agy?
2009. november 10. kedd, 15:37 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Hát nekem meg az a meglátásom, hogy nincs olyan hogy férfi agy. Meg női agy. Ezek mind cimkék. Ha valamit szeretek ebben a "mai világban" akkor az pont az, hogy már a külvilágban is tünnek el a különbségek. Annak pedig bizonyára oka van, hogy te az agyadat férfinak nézed. Az enyém semmilyen, csak van és végzi a feladatait. Érdemes azon is elgondolkozni, hogy amikor valaki nagyon hárít valamit, akkor miért is vágyik rá annyira,

Üdv!
Hédi

Nyugi U.Erika
2009. november 10. kedd, 16:19 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

Szerintem ez nekem jött, csak Karmatörlő belekavarodott.

Nem hiszem, hogy Neked szánta

Üdv,
Buddhanita

:)

U.Erika Mi kellene ahhoz, hogy
2009. november 10. kedd, 16:30 | Karmatörlő (útkereső)   Előzmény

tudd ki vagy Te?
Mikor éreznéd azt, hogy már eléggé tudod, hogy ki vagy Te?
Mi kellene ahhoz, hogy kipipáld, ismerem magam?

Csak úgy mint férfiagyas a látens balkezes agynak, hm?

:)

U.Erika, csak kifelejtettem
2009. november 10. kedd, 16:45 | Karmatörlő (útkereső)   Előzmény

Ezt az imádok hódítani korszakot a magam részéről röviden farokállító korszaknak szoktam becézni, amikor a női személyek saját nőiségüket tesztelik azon, hogy mennyi pasi farka áll fel. (Elárulom, semmit nem jelent egy álló farok, mert minden nőtől feláll nekik, de az illúzió hatása valódi.)
Ezt a nők idősebb korban, lapos házasságokban is el szokták játszani a megtépázott nőiség helyreállítása érdekében. Szerintem imádják a pasik az ilyet, amikor semmi kötelezettség, némi udvarlás és jöhet a lepedő. Mindenki jól jár.

Az, hogy egy kapcsolatban nem lehettél önmagad, az virágnyelvről visszafordítva azt jelenti, hogy a kapcsolatban nem álltál ki magadért. Az sem biztos, hogy tudtad, hogy miért is kellett volna kiállni, csak próbáltad élni a kliséket és sehogy nem volt jó, ezért a nagy önmegismerési láz. Sok sikert!

Kellemes pasizást!
Jót tesz a hiúságnak.
:)

Te most akkor a Női nemet képviseled vagy a Férfi nemet?
2009. november 10. kedd, 16:57 | Szabó_Péter   Előzmény

Te most akkor a Női nemet képviseled vagy a Férfi nemet? Írásaidból számomra nem derül ki... Ebből valami igen, mert eddig azt hittem, hogy késői 20 éveiben járó srác vagy... Furi, hogy nem vagy regisztrálva és a neved fel nem vállalva osztod a dolgokat... Persze, tudom a név egy cimke, és Te már a vagyokon is túl vagy, ezért erre nincs szükséged, de azért szerintem, mivel itt élünk és most és ha már használunk neveket, akkor legalább felvállalhatnád!

Szabox, a szokás nagy úr
2009. november 10. kedd, 18:37 | Karmatörlő (útkereső)   Előzmény

és a megfelelés is.
Nem képviselek semmit, sem a nemeket, sem a korosztályokat.
Hát nem jó név a Karmatörlő? Kifejező és pont ezt csinálom.
Mint annak idején a Szabó.
A Szabó azért lett Szabó, mert szabó volt.
:)

Feltünősség? - szólt közbe Dr. Wattson
2009. november 10. kedd, 18:54 | Szabó_Péter   Előzmény

És akkor amúgy minek születtél le? Nagyjából átérzem a szempontodat, mert egyidőben én is így áltam a dolgokhoz, de tudom, hogy félelemből... Mitől félsz? Tudjuk, semmitől... De azon túl?

Önbizalmad a helyén? Önértékelés? Miért van szükséged arra, hogy többnek lássanak a népek, mint ami? Persze, Sai Baba-i magasságokba is törhetsz, mert miért ne... Csak, ha már itt élsz, gondolom, akkor élned is kellene... nem csak a karmával haverkodni, huncutkodni, SZERINTEM! :)

Na, persze, az is lehet rosszul látom a dolgokat és "megvádollak" nem jelenlévő dolgokkal... Ez van! :) "Szabók" meg már csak ilyenek... :P Viszont, bizonyos "magassági" szinteken már lehetne olyan képességre/készségre szert tenni, ami a zökkenőmentes kommunikációra hajazzon a "kiverem a biztosítékot másoknál" helyett.

Amúgy meg, aki figyel kiveszi a tanítást az oldal való "viselkedésedből"... :)

hermess képe
Karmatörlő, miért van rá szükséged?
2009. november 11. szerda, 14:26 | hermess   Előzmény

Szaboxtól idézve: "Viszont, bizonyos "magassági" szinteken már lehetne olyan képességre/készségre szert tenni, ami a zökkenőmentes kommunikációra hajazzon a "kiverem a biztosítékot másoknál" helyett."

Ezt én sem értem, Karmatörlő, egyszer már kérdeztem tőled a mi privát vitánkban is. Miért van szükséged rá, hogy mindig igazad legyen? Hogy Te lehess a legnagyobb?

Anitának azt írod: "Tudod miért van szükséged rá, hogy engem lekicsinyíts?" Miért gondolod, úgy, hogy bárki kicsinyíteni akar, ha csak nem magadból indulsz ki?

Én elfogadom, hogy Te vagy a legmagasabb szinten közülünk, szívesen tanulok is tőled, nem zavar, ha ezt világgá kiáltod, de azt már kétlem, hogy meg is tudnád tartani ott magadat...

Aki állandóan jó tudatállapotban, harmóniában, belső békében élvezi az életet, ahogyan írod, mindegy, hogy ki vagy, minek vélnek ("Vagyok, aki éppen vagyok, kit érdekel?") annak az összes szűkebb látókörű kis igazság bele kell férjen a megengedési, elfogadási szintjébe.

Miért érzed kényszerét annak, hogy mindenkinek megmondd a tutit? És abban az ingerlő stílusban, ahogyan teszed? Nézd végig az összes vitáidat - általában elég nyersen szóltál hozzá mások blogjához és mindig tiéd volt az utolsó szó. Tudsz olyat mutatni, amikor nem így volt? (pl engem is kikezdtél, keresd vissza, ki írt utoljára)

Rengeteg jó észrevételről, meglátásról, technikáról, írsz, rámutatsz hibákra, önbecspásokra. Szerintem nem szerencsés azt olyan stílusban lenyomni mások tortán, hogy közben rossz érzéseket generálsz bennük pusztán a kommunikációddal. Aki felül kerekedett már bizonyos "igazságszinteken", azt nem zavarja a másik "szűkebb igazsága", mert ismerős a számára, már látta onnan világot. (Ha csak ki nem hagyta azt a szintet valamelyik emberi aspektusában...)

Ezért tud megengedő lenni (a Te szavad, az elfogadás helyett), ezért képes türelemmel rávezetni valakit a nála bevált útra, ha az megfelel a másiknak. De nem biztos, hogy az mindenkinek éppen az a jó... Miért védelmezed és hirdeted egyedüli jó megoldásnak a saját azonosulásaiat, ha valaki másképpen próbál haladni? Elmondtad amit másképpen tudsz, látsz - lehetőleg szelíden - a többi a mi dolgunk.

Nem bántani akarlak, ahogy nézem így is magadra húztad a "közfigyelmet":)) Nem is fogok újra vitába keveredni Veled. Nem is neked akartam címezni az egészet, de aztán eszembe jutott, hogy megint azzal fognak megvádolni, hogy manipulállak, ha költői kérdésnek teszem fel...

Szóval, magadnak válaszolj rá elsősorban.

Miért van rá szükséged?
2009. november 11. szerda, 21:14 | Mouna (útkereső)   Előzmény

Ezeket a kérdéseket magadnak tetted fel, kedves Hermess?

Üdv!
Hédi

hermess képe
Válasz
2009. november 11. szerda, 23:32 | hermess   Előzmény
2009. november 12. csütörtök, 9:49 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Tisztelem, hogy legalább beismered.

Üdv!
Hédi

Kedves Hermess
2009. november 11. szerda, 21:38 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

50-50% hiba történt..

Belementem a játszmába. Észre sem vettem, mi is történik.

Utoljára barátnőm Skorpió pasija verte ki nálam a biztosítékot a vallató játszmájával, szintén a spiri tanító köpönyeget viselte.

Kérd és megadatik: Sanyinak tettem fel a kérdést (manipuláció blogban), mirt van jelen az oldalon ez az erőforrás, amit idáig Skorpió személyesített meg. Aztán azt, vajon bennünk is él egy?

A válasz azonnal jött: igen. És vannak még itt jelen. Nem csak egy személyes az ügy. Ami hiba: meg kell tanulnom kezelni az ilyen helyzeteket. Idáig csak elrohantam előlük. Most nem ezt teszem.

De érdekes tapasztalat volt, meg kell hogy mondjam. Most magamban végig járom. Megkeresem a megoldást.

Az is érdekes, hogy csak itt folyik bele ebbe a játszmába. Nem lennék meglepve, ha más lenne személyes ismeretség mellett.

Nagyon szép napot!

üdv
Buddhanita

hermess képe
Bocs, kicsit gyorsan kellett befejeznem az előbbit...
2009. november 11. szerda, 21:56 | hermess   Előzmény

Nem írtam elköszönőt a végére, ahogy szoktam... Egyébként szívesen megismerkednék és beszélgetnék Veled én is, ha alkalmat adsz rá.

Na, akkor most barátsággal: Zoli

Hermess, valóban nem erősségem a kommunikáció,
2009. november 13. péntek, 1:11 | Karmatörlő (útkereső)   Előzmény

Ez van.
Persze tanulok és egyfolytában fordítom a tükröt.

:)

Érdekes
2009. november 10. kedd, 18:52 | kobold   Előzmény

Szia !

Most sikerült csak belépni, és nem ismerem a teljes beszélgetési témát. DE ! Nagyon
megfogott a mondatod a karmatörlés név, és h ezt csinálod....
Kicsit elgondolkoztató, h ilyen bonyolult, !és! veszélyes feladatra érzed magad képesnek. Főleg az is érdekes, h mered is csinálni.
Akkor csak én vagyok tudatlan, mert idáig 1 román embert ismertem, akinek ez volt a lehetősége, tudása, engedélye. Mármint a széles közel, s távol.
Már csak 1 kérdésem lenne, amit nem lehet itt megválaszolni írásban, v akármi.... Hogyan is csinálod? Sikerül is?
Bocsánat, nem kötözködés, de sokat hallottam már, tapasztaltam ilyesmiket. Kicsit kételkednék benne. Bár nincs kizárva a nemes ténykedés. Amihez sok sikert.

SziaSzia Kobold

Karmatörlő
2009. november 10. kedd, 18:53 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

Maszk a maszkon, álarcon, az álarcon

Gyerekek, farsang van??

:D, :)

Feliratkozás Hírlevélre