Kézrátétel vagy távgyógyitás? | Önmegvalósítás.hu

Kézrátétel vagy távgyógyitás?

Kézrátétel vagy távgyógyitás?

Melyik a jobb?
Ki melyiket választaná?
Egyáltalában mit jelentenek?
Hatásosak?

Beküldte: | 2010. júl. 18. vasárnap - 10:03

Hozzászólások

26 hozzászólás
Michaelita képe
mindkettőt jónak tartom
2010. július 18. vasárnap, 10:46 | Michaelita

Mindkettőt jónak tartom, mindkettőt használom, mindkettőnek meg lehet a helye, ideje jelentősége.

Reiki egyet tanultam, használok, ami azt jelenti, hogy a csákrákra, akupuntúrás vagy elengedő pontokra (vagy kívánságra fölé) helyezett kezeimmel egy univerzásis szeretet energiát csatornázok a kezeimen keresztül.

A távgyógyításnál szeretettel gondolok az emberre és a problémára is, és imádkozom, fohászkodom, szeretetteli gondolatokat küldök felé.

Nem választok a kettő között, azt működtetem, amit a probléma, helyzet megkíván, vagy lehetővé tesz.

Hogy mennyire hatásos, az sok mindentől függ: a karmikus mögöttes okoktól, attól hogy megérett-e a helyzet a gyógyulásra/változásra, attól, hogy akinek küldöm (akire a kezem teszem) hajlandó/képes-e beletenni a saját hitét, óhaját, elfogadását, tudatos és tudattalan szinteken el/befogadó-e.
A szkeptikusoknál a kézrátétel hatásosabb lehet, mert ott érzi a kezem melegét, vagy bármi mást érzékel, s így talán hihetőbb lesz az eredmény elfogadása számára, úgy gondolom.

Miért kérdezed? Segítségre van szükség? Írj többet, - légy szíves - ha erről van szó!

beatrixalyssa képe
Kedves Michaelita Nagyon köszönöm a választ és a
2010. július 18. vasárnap, 13:45 | beatrixalyssa   Előzmény

Kedves Michaelita

Nagyon köszönöm a választ és a segitségnyújtást is.
A segitség mindig jól jön.
Most kezdek nyilogatni újra, évek óta szinte elhagyott a hitem vagy inkább Én hagytam el.
Köszönöm.

Michaelita képe
Kedves Beatrixalyssa!
2010. július 18. vasárnap, 15:38 | Michaelita   Előzmény

Kedves Beatrixalyssa!

Amennyit most tudok, azok alapján max. általános pozitív gondolatokat tudok küldeni. (A jelenlegi hitrendszeremből ennyi jön elő:)
Ha ennél többet szeretnél - légy szíves - írd le, (vagy itt v. priviben), hogy mihez kéred (betegség, lelki gondok, ...?) a segítséget és az ország mely tájára, városába, helységébe gondoljalak hozzá. (Azt nem tudom miért, de számomra a földrajzi hol tartózkodás is számít, hogy lélekben éppen akkor hova gondoljak valakit:)

Ha most kezdesz nyilogatni, az nagyon jó, akkor nagyon jó helyen vagy és elkezdeni sosem késő ilyesmit.

Puszi: Marcsi

spiritosaurus képe
Sziasztok. Rég jártam erre, újabb tapasztalásoktól hemzsegő
2010. július 19. hétfő, 12:25 | spiritosaurus

Sziasztok.

Rég jártam erre, újabb tapasztalásoktól hemzsegő időszakon vagyok túl az életem szinte minden területén. Család, munka, párkapcsolat, tényleg szinte minden téren nagyon sok minden történt velem, úgyhogy nem nagyon volt se időm, se affinitásom ide írogatni. Amiért most pont ide írok, az egy olyan dolog, amiben segítségre van szükségem.

Az egyik, ami az említett időszakban történt velem, hogy meghalt nagymamám. Egy olyan nő volt, akinek életenergiáját sokan irigyelhették volna. A családunkban szinte minden jó dolog hozzá fűződött. Amióta az eszemet tudom, ő volt az, aki megtorpanás nélkül hajtott azért, hogy nekünk jó lehessen az életünk. Bármilyen téren. Soha semmilyen egészségtelen dolgot nem csinált azon kívül, hogy munkájából kifolyólag temérdek mennyiségű elfojtott méreganyag halmozódott fel benne, amit mindig az irántunk közvetített szeretetté alakított át, de a majdnem 70 életéve alatt mégiscsak felgyülemlett annyi minden benne, hogy fél évvel ezelőtt rákot találtak nála, ami pár hónap alatt fogta magát, és elragadta tőlünk. Egy olyan embert, akit én kiskorom óta sebezhetetlennek hittem.

Úgy érzem sikerült őt elengednem, valahogy érzem, hogy egy jobb helyen van már, érzem, hogy ő is el tudta engedni az életet, és nem szenvedve, kapaszkodva a földi az életbe, hanem békével, megtisztulva ment el. Mégis a segítségetekre van szükségem, mert egy dolgot nem tudok hova tenni.

Amíg még szenvedett a betegséggel, úgy éreztem, az orvosok nagyon nem jó irányból közelítik meg a betegségét, és azt is éreztem, hogy én meg tudnám gyógyítani. Ezt most nem önteltségből írom, hanem egyszerűen nagymamám volt az egyik olyan ember, aki iránt olyan feltétel nélküli szeretetet éreztem, hogy éreztem, ha mellette lehetnék, és ezt a szeretetet át tudnám reflektálni, akkor sokkal többet érnék el vele, mint az orvosok a kemoterápiával, ami közben észre sem vették a terjedő daganatot, csak akkor, amikor már végzetessé nőtte magát.

És rá is készültem. Egy vasárnap este volt, amikor közöltem szüleimmel, hogy én tovább nem bírom, hogy nem látogathatom meg nagyimat (mert az ő kérése is ez volt, és a szüleimé is, hogy az unokái ne így lássák utoljára, hanem egészségesen éljen az emlékünkben, így a betegsége alatt szinte tényleg nem is láttuk), és közöltem, hogy kedden elmegyek hozzá meglátogatni. Ezután meditáltam, felkészültem, és bár sosem csináltam még ilyen gyógyítás féleségét, de akkor éreztem, hogy sikerül magamban olyan iszonyatos energiát összehívni, hogy képes leszek meggyógyítani. Hajnalban meghalt. Nem tudtam először hova tenni, hogy elkéstem. Fél órával a halála híre után sírtam el magam, addig egyszerűen nem történt semmi, nem értettem, hol vannak a könnyeim. Csak bandukoltam az éjszakában, fejemet lógatva, aztán egyszer csak elszáguldott mellettem egy mentőautó, és olyan érzésem volt, mintha elütött volna. Egyszer csak mintha tényleg egy kamion jött volna nekem, de ezt csak a szívemben éreztem. Fizikálisan nem, de a szívem tényleg egy olyat kapott, hogy aszittem felrobban, és akkor elbőgtem magam. Kizokogtam mindent magamból. Egyszerr tartottam igazságtalannak, és kegyesnek az életet, mert már tényleg nagyon szenvedett, de én meg tényleg úgy éreztem, hogy tudnék segíteni rajta.

És akkor végre közlöm azt is, amiben a segítségeteket szeretném kérni. Azokét legalábbis, akik konyítanak valamit ezekhez a kézrátétes gyógyításokhoz, mert azóta ha eszembe jut nagymamám, úgy tényleg mélyen, nem gondolati szinten, hanem érzelmileg, akkor érzek valamit a tenyeremben. Úgy érzem, hogy mikor rákészültem, hogy meggyógyítom, oda irányítottam minden energiámat, hogy azon keresztül átadhassam majd neki, és azzal, hogy meghalt, valami megrekedt a tenyeremben. Amikor érzem, hogy hiányzik, olyan érzésem van mintha szét akarna robbanni a tenyerem. Nem átvitten, tényleg. Mintha a tenyerem közepét ki akarná valami szakítani belülről. Mit lehet ezzel tenni? Egyszerűen tényleg azt érzem, hogy ott megrekedt bennem valami, és azzal, hogy elment az, akinek azt az energiát szántam, és nem tudtam neki átadni, valahogy leblokkolt ott valami. Vagy vissza kell terelnem a magam medrébe, hogy ott follyon tovább, vagy ki kell adnom magamból ugyanúgy a tenyeremen keresztül, de nem voltam még ilyen helyzetben. Érzem, hogy mindez azért van, mert a tudatossági létrámon így tudok feljebb lépni, ha ezt megoldom magamban, de fogalmam sincs hogy tegyem. Soha nem gyógyítottam meg senkit így, nem is éreztem eddig, hogy képes lennék rá, de akkor éreztem, és most is érzem, hogyha még élne nagymamám, akkor neki át tudnám adni, de másnak valahogy nem megy. Azt az energiát neki szántam, és valahogy nem megy, hogy bármilyen más irányba küldjem tovább, mint amire akkor szántam. Viszont így meg ott ragad. Segítsetek kérlek. Ritkán adódik olyan helyzet, hogy segítséget igénylek, de azt hiszem, hosszú idő óta most eljött az a helyzet, amiben szükségem van rá, mert efféle tapasztalatom még nem volt. És bizonyos szinten tök jó érzés, hogy egy újabb jó dolog indult meg bennem, amivel eddig nem volt dolgom, de bizonyos szinten meg rossz, hogy nem tudom mit kezdjek vele...

Michaelita képe
Szia Spiritosaurus!
2010. július 19. hétfő, 12:51 | Michaelita   Előzmény

"Úgy érzem sikerült őt elengednem, valahogy érzem, hogy egy jobb helyen van már, érzem, hogy ő is el tudta engedni az életet, és nem szenvedve, kapaszkodva a földi az életbe, hanem békével, megtisztulva ment el."
... ezt így jól is érezheted, mert a lélek elfogadja a halál nevű dimenzóváltást, és megkönnyebbül tőle, hogy elmehet.

Hogy mi történt energetikailag a tenyereddel, abban majd mások segítenek, akik ezt jobban értik.

Mit tehetsz ebben a helyzetben?
Ha én lennék ebben a helyzetben, amiben most Te vagy, akkor én "emlék felülírást" csinálnék. Azaz a számomra elfogadható/megengedhető módon újra és újra elképzelném, hogy hogyan adom át azt, amit szántam, pont annak (Nagymamának), akinek szántam. Nem baj, hogy nem fizikailag, hanem csak lelkileg és szellemileg tudja fogadni, de a lelki és szellemi szintek ugyanilyen fontosak, sőt! A lelkünk és a szellemünk nem bomlik fel a halál folyamatával, tehát az még fogadóképes mindenre! A tibetiek ezt tudják és alkalmazzák az elhunytak elbúcsúztatásánál. A módszer lényege a sokszor elképzelt - képszerűen is átélt - felülírási folyamat, mindaddig míg Nálad a kényelmetlen érzés egy morzsája is fennáll.

Másrészt szerintem a Nagymamád pontosan érzékelte a szeretetteljes gondolataidat, a szándékodat és ez segítő jellegű volt a számára, hogy könnyebben és békésebben el tudjon menni (átemelte őt a tudatosabb átlépésbe), úgyhogy a lehető legjobbat tetted neki, amit csak tehettél. Nincs okod semmiféle bűntudatra.

Majd légy szíves írj - amikor túljutottál rajta -, hogy hol tart a folyamat, mit tapasztaltál.

spiritosaurus képe
köszönöm :)
2010. július 19. hétfő, 13:04 | spiritosaurus   Előzmény

"Másrészt szerintem a Nagymamád pontosan érzékelte a szeretetteljes gondolataidat, a szándékodat és ez segítő jellegű volt a számára, hogy könnyebben és békésebben el tudjon menni (átemelte őt a tudatosabb átlépésbe), úgyhogy a lehető legjobbat tetted neki, amit csak tehettél. Nincs okod semmiféle bűntudatra."

Ezt a bekezdést nagyon-nagyon köszönöm, felvillantottál bennem valamit :) Írok, ha rendeztem magam. És tényleg köszönöm a válaszod. :)

Szia Spiri! Szerintem segítettél a nagymamádon.Hidd el ez volt a
2010. július 19. hétfő, 13:07 | Éva.   Előzmény

Szia Spiri!

Szerintem segítettél a nagymamádon.Hidd el ez volt a legnagyobb segítség neki,már nem volt rá szükség,hogy fizikailag is ott légy,ezek a dolgok így is működnek.

A tudatodban kéne olyan változást létrehoznod,hogy tudd azt,hogy így is elérte Őt a te határtalan szereteted,és nem ragadt az ott a tenyeredben.
A tudatodban így lehetne lerendezni a dolgot.
Ha ez lassan menne,próbálkozhatsz fizikai módszerekkel is.

A felesleges energiát egyszerűen le lehet rázni a kezedből,mintha a vizes kezedről ráznád le a vizet.
Vagy fel is használhatod,hogy olyan valakit vagy valamit simogatsz vele,akit amit szeretsz,és szeretettel ,szívnyitással,lassan simogatod.Így is le tudod adni az energiát,ha úgy érzed még ott van.
Ha úgy érzed ez csak a Nagymamádé,akkor nyugodtan simogasd a fényképét,nem kell hozzá érned,pár centire a képtől.

Próbálj meg imádkozni a Nagymamád lelki üdvéért,hogy fogadja őt az Isten a kegyeibe,szeretetébe,mert jó ember volt./ezt a halál után 6 hétig kellene csinálni.Nagyon sokat segíthet így a hozzátartozó az elmenetelben.

Legfontosabb,hogy a tudatodban rendezd át ezt a dolgot,hogy igenis tudtál segíteni,mert elég a szeretetteljes gondolat,elhatározás,akarat,és ez nálad nagyon ott volt.
Ha elhiszed,hogy nem késtél el,és a szereteted ott volt vele,akkor nem érzed,hogy bármi is bent rekedt.
Ezt most azért érzed így ,mert azt hiszed kudarcot vallottál,elkéstél,és ez a lelki csalódás jelentkezik
testi tünetben.

Hidd el segítettél neki,nem véletlenül ment el akkor.
Biztos,hogy még kínlódott volna,mert már visszafordíthatatlan volt a dolog,és így szépen ment el aTe segítségeddel.
Gondolj bele,ha találkoztok,és utána hal meg,milyen csalódott lennél,hogy mégsem tudtál segíteni.
Hidd el ,ez volt ebben az esetben a legtöbb,amit tehettél,hogy ezzel a nagy nagy szereteteddel átsegítetted Őt.
Én azt gondolom,az angyalaid ezt jobban tudták ,hogy történjen.Bízz bennük.

Most valahogy furcsán hangzik a részvétemet nyilvánítani,csak egyszerűen tudd ,hogy csodálatos ember vagy.Szívemből veled érzek.

Éva

spiritosaurus képe
Neked is köszönöm :) Most egymás után elolvastam mindkettőtök
2010. július 19. hétfő, 13:56 | spiritosaurus   Előzmény

Neked is köszönöm :) Most egymás után elolvastam mindkettőtök írását, és rengeteget segítettetek. Azt hiszem én rossz szemszögből közelítettem meg a problémámat. Igazatok van, kudarcnak éltem meg. Pedig tényleg visszafordíthatatlan stádiumban volt már fizikailag. Most már tudom, hogy nem az volt a dolgom, hogy fizikálisan gyógyítsam meg, hanem, hogy abban a pillanatban ott legyek Vele, és a lelkének segítsek, hogy egészségesen menjen el.

És úgy érzem ez sikerült, és rávilágítottatok arra, hogy tényleg nem kudarcot vallottam. Mert ha belegondolok, mindenki úgy állt hozzá akkor már, hogy folyton félve mentek hozzá, meg félve voltak ott, hogy mi lesz, ha épp akkor veszítik el. Én is féltem, mert már tényleg visszafordíthatatlan volt, de akkor, aznap este valahogy egy szikrányi félelem sem volt bennem, egyszerűen csak határtalanul szerettem, és tényleg határtalanul, mert tényleg azt éreztem, hogy egyszerűen nincs előttem akadály, bármit el tudok érni a puszta szeretetemmel, és miután összegyűjtöttem minden energiámat, egész este olyan boldog voltam (ez is bántott kicsit utána, hogy én mennyire jól éreztem magam, miközben Ő elment), amilyen régen már.

És köszönöm, hogy megmutattátok, hogy tényleg el is értem vele nem is akármit. Mert pont azért, mert én őszintén, boldogan szerettem akkor, az utolsó óráiban, és nem a félelmekkel voltam elfoglalva, azzal segítettem neki. És ez biztos így van, mert az egész életét arra áldozta fel, hogy a szerettei boldogok legyenek, és azzal, hogy én akkor tisztán szeretetből boldog tudtam lenni, békét adtam neki, és el tudott menni. És ezt most végigzokogtam, amíg leírtam, de tényleg nagyon köszönöm nektek. És a tenyerem is kiürült. Ezt hívják tisztítókönnyeknek ugye? :)

Szeretlek Titeket! :)

Béke
2010. július 19. hétfő, 14:05 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

a szivem van Veled, Spiri, szeretlek

Spiri
2010. július 19. hétfő, 13:42 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

minden úgy alakult, ahogy kellett ;)

Michaelita már meg is irta neked.

Még annyi: keres valakit a környéken, akár Reiki, akár Prána nadist, kezd el a tanfolyamokat.

Mamádnak igy is tudod küldeni. Meditációban, gondolj Mamádra, tenyereid felfelé legyenek a térdeden, és csak enged a folyamatot. Ne erőltesd, lazulj bele.

Mamám egyenesen ellökte a kezem annak idején. Nem kellett neki. Tudta, mennie kell. Nem itt maradni. Csak ennyi történt.

Ölellek, puszi, Anita

spiritosaurus képe
És most már neked is Anita! :) És mindenkinek! Hirtelen megint
2010. július 19. hétfő, 14:08 | spiritosaurus   Előzmény

És most már neked is Anita! :) És mindenkinek! Hirtelen megint olyan energikusnak érzem magam, hogy majd kicsattanok.

Írtam neked skype-ra, hogy írj, ha felmentél, mert segítségre van szükségem, de aztán rávettem magam, hogy ide is kiírjam a problémám, de nem bántam meg. Nagyon nagy erőt adtatok azzal, hogy pusztán válaszoltatok nekem. :) Tényleg köszönök mindent nektek, imádnivalóak vagytok :)

A Reikit/Prána-t meg fontolgatom, csak azt nem tudom, hogy biztosan kell-e nekem tanfolyam. Érdekel, hogy mit tudnak ott mondani, mutatni, de közben meg azt is érzem, hogy ezt a képességet magamtól kéne megtalálnom, és tökéletesítenem magamban. Na de meglátjuk, hogy lesz :)

a tel.: számom legközelebbre 0670 3953433 bocs, de ritkán van
2010. július 19. hétfő, 14:12 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

a tel.: számom legközelebbre 0670 3953433

bocs, de ritkán van skypom, ősrégi lelet a gépem, tele a merevlemezem :(, igy nem mindig tudom megnyitni, de bármi van, rámcsörögsz, ha itthon vagyok bekapcsolom a skypot, ha nem megy, beszélünk telefonon, oké?

spiritosaurus képe
okés, köszönöm, elmentettelek :)
2010. július 19. hétfő, 14:39 | spiritosaurus   Előzmény

okés, köszönöm, elmentettelek :)

aztán ne parázz, fontos-e , hivj bátran! pusza
2010. július 19. hétfő, 14:43 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

aztán ne parázz, fontos-e , hivj bátran!

pusza

mellesleg én örülnék egy ilyen tanitványnak, de hát a
2010. július 19. hétfő, 14:44 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

mellesleg én örülnék egy ilyen tanitványnak, de hát a messzeség :D

hermess képe
H: Tele a merevlemezem
2010. július 19. hétfő, 15:29 | hermess   Előzmény

Ez tök jó a hócipő helyett!

Amikor az ember a sok programtól, sablontól, adattól terhelve lefagyogat, és nem tudja az újat befogadni...

(általában, nem Neked szólt Anita! :))

Tudom, puszi
2010. július 19. hétfő, 15:52 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

Habár rám is igaz, olykor-olykor ;)

Bár ideje lenne egy új gép, csak most nincs 150 ezrem ilyenre . Brühühü

Mikrofonról nem is beszélve ;)

hermess képe
H: Szia Spiri!
2010. július 19. hétfő, 17:12 | hermess   Előzmény

A tenyeredet használnod kell, áramoltatni belőle, hogy a megrekedés érzését felülírd.

Áramoltass magadba - alhasba visszacsatolva a pránát, vagy bármelyik csakrádra téve a kezedet, azokon a pontokon sokkal könnyebb összegerjedést elérni. Vagy add le a fák törzsére, simogass állatokat. Élettelen dolgokra a pránát nem tudod átadni, csak az egyéb energiákat.

Vagy ha vannak még idős barátaid, bárki szívesen fogad egy kis életerőt, csak jó tudatállapotból add, mert hozzákeverednek az érzelmi gondolati összetevők is. És legyél tudatában, hogy csak átáramlik rajtad az energia, nem a sajátodat adod át, hanem odavezeted a mindenhol jelenlévő életerőt. Ehhez nem kell tanfolyam.

Ha mégis kedved támadna hozzá, akár az Energiaérzékelésre is bekukkanthatsz. .

beatrixalyssa képe
Szia Hermess Bocsi, hogy kérdezek, de itt van Bennem. Spiri nem
2010. július 19. hétfő, 17:22 | beatrixalyssa   Előzmény

Szia Hermess

Bocsi, hogy kérdezek, de itt van Bennem.
Spiri nem a koronacsakráját zárta el.?

hermess képe
H: Nem gondolom
2010. július 19. hétfő, 17:44 | hermess   Előzmény

Szerintem csak valóban benne rekedt egy jó nagy adag energia, amit a nagyinak szánt, és aminek áramolni kellene. Lehet, hogy Spiri pont ettől válik majd gyógyítóvá. A tenyérben mozgó energiának inkább a pránához van köze, mintsem a koronacsakra által felvett tudati energiához.

A rákot egyébként a negatív érzelmi-gondolti mintákból/energiákból következő helytelen pránaműködés idézheti elő pszichoszomatikusan, és nagyon egyedi módon. De ezt már mindenki tudja. Még pontosabban, az ember leszakad arról a morfogenetikus mezőről, ami összerendezi ezt a működést sejtszinten.

A gyógyuláshoz nem csak pránára, vagyis energiagyógyításra lett volna szüksége nagyinak, mert az előállító okok síkjához képest a pránával gyógyítás is csak tüneti kezelés. És ha túl kései, sajnos már az sem segít, mert nem tud a beteg test a visszarendeződéshez szükséges elég életerőt felvenni, hiába kapná korlátlanul.
A leszakadás okát kellene ilyenkor megszüntetni, az érzelmi gondolati beállítódás változtatásával. Amiben szintén lehet segíteni, de általában nem történik egyik percről a másikra.

Zolinak
2010. július 19. hétfő, 17:55 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

Tudom, és érzem, sőt, ismerlek már annyira, hogy tudjam, nem akarattal, de a Reikimet "szóltad le" Hermessem.

Csak szeretném ezt szóvá tenni, és kérlek fogad ezt el tőlem.

Nos, miért is kellene tanfolyam, reiki, vagy bármi? Mivel ezek nem saját életenergiáink áramoltatása, hanem egy Isteni minőség.

hermess képe
H: Drága Anita
2010. július 19. hétfő, 18:28 | hermess   Előzmény

A világért sem volt szándékomban a reikit leszólni, nagyon jól segítene az áramlás beindításában. És nagyon fontos amit a végére írtál, hogy csak csatorna a gyógyító személy, aki közvetíti az energiát.

Bocsánat, ha figyelmetlen voltam, a két napi "termés" átolvasásában.

Zolinak
2010. július 19. hétfő, 18:38 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

helyzetjelentés: kérem szépen, jelentem, Ön még mindig a szivemben csücsül egy kis széken, és a világért sem tudta elérni, hogy onnan kilakoltassam,

köszönöm

puszi ;)

na most aztán nőie-S voltam :D

szeges képe
Szia Hermess!
2010. július 19. hétfő, 18:24 | szeges   Előzmény

"bárki szívesen fogad egy kis életerőt, csak jó tudatállapotból add, mert hozzákeverednek az érzelmi gondolati összetevők is."

Eddig azt hittem, csak képzelődtem.

Jártam egy időben masszíroztatni egy természetgyógyászhoz, a végén mindig rajtam hagyta a kezét néhány percig és azt tapasztaltam, mintha hazavinném az érzelmeit, a hangulatát. Ez a hangulat napokig rajtam ragadt, akár jó volt, akár szomorkás.

Később már jobban odafigyeltem rá, említettem is Neki, de ő sem tudta mitől van. Jó, hogy ezt most leírtad. Köszi...
:))

hermess képe
H: Ez azt jelenti,
2010. július 19. hétfő, 18:43 | hermess   Előzmény

... hogy neked is ideje volna megtanulni energiázni, mert az érzékenységi fokod már megvan hozzá. :DD

szeges képe
Remélem...
2010. július 19. hétfő, 18:46 | szeges   Előzmény

A nagy szabadságomban egyszer végre Hozzád is eljutok.
Remélem minél előbb...:)

Feliratkozás Hírlevélre