A kegyes hazugság, hazugság vagy segítség? | Önmegvalósítás.hu

A kegyes hazugság, hazugság vagy segítség?

Mit gondoltok a kegyes hazugságról, vagy ha jobban tetszik akkor a kegyes elhallgatásról?
Megteszünk dolgokat vagy megtörténnek velünk dolgok, és szándékosan eltitkoljuk, hogy a másiknak ne okozzunk fájdalmat. Szerintünk ezek a dolgok beleférnek a mi erkölcsi normáinkba.
Szabad hazudnunk akkor, ha ezzel csökkentjük a másik szenvedését? Vagy ilyen esetben is legyünk kegyetlenül őszinték?

Beküldte: | 2009. júl. 24. péntek - 16:40

Hozzászólások

3 hozzászólás
Szia!
2009. július 24. péntek, 21:11 | csaesz

Az én erkölcsi normáimba nem nagyon fér bele, hogy elhallgatok valamit valaki elől, amit csináltam, (vagy ami megtörtént velem?...ha-ha, ez vicces), holott rá is tartozik. Így gondoltad?

Hiszem, hogy ez gyávaság. Önáltatás azt gondolnom, hogy azért hallgatom el, mert a másiknak nem akarok fájdalmat okozni. Szerintem inkább azért, mert magamnak nem akarok kellemetlenséget, esetleg fájdalmat okozni. Félek a következményektől. Attól, ami velem fog történni ezután, és nem vele. Azaz: tetteimért nem vállalom a felelősséget. Vagyis: nem vagyok elég tudatos. Tehát: eláshatom magam, mert az egész eddigi önfejlesztő munkám sz..rt se ér.

Huhh, szerencsére most felébredtem rémálmomból, jó reggelt!

nézőpont kérdése
2009. július 25. szombat, 10:47 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

Szerintem olykor-olykor belefér:
Ha teszem azt valakit látom, üldöznek, veszélybe került az élete, elbújik a hátam mögött a bokorban, aztán jön az üldöző kardját kivonva, és kérdez engem merre ment, hát, nem hiszem, hogy helyén való lenne a szent őszinteségnek gyakorlatot adni, és megmondani, itt reszket mögöttem a bokorban :)
Inkább jön a "kegyes hazugság": arra ment.

fircsi képe
így
2009. július 31. péntek, 0:20 | fircsi   Előzmény

így gondoltam!!!
Köszönöm!

Feliratkozás Hírlevélre