Arra kérlek, ne adj nekem semmit | Önmegvalósítás.hu

Arra kérlek, ne adj nekem semmit

parkacsolat_1.jpg

Kedves Barátom ! Ne szennyezd be a kapcsolatunkat az adás fertőjével. Olyan ez mint egy betegség. Te elkezdesz adni, aztán én is elkezdek adni. Ezzel tönkreteszünk mindent ami addig igaz és szép volt.

Miért kellene nekem bármi is, amit neked adnod kell ? Ami nem magától történik benned, felém. Csak úgy. Miért kellene tőled bármi is, ami csupán azzal, hogy önmagad vagy, nem történik meg magától, magadtól ? Ha valóban Szeretlek, ez egyszerűen meg akadályoz abban, hogy ilyesmire vágyjak.

Ezért ne adj nekem semmit. Csak légy önmagad. Had élvezzem azt aki vagy. Amilyen éppen akkor és ott vagy. Had legyen kapcsolatunk tiszta és szűzies. Érintetlen az elme praktikáitól, tiszta az egó játékaitól és mentes a csalóka szív önhazugságaitól. Ne hagyjuk, hogy mindezek valaha is megfertőzzenek minket.

Csak ragyogj, csak táncolj, vagy épp vonulj vissza a méla bú birodalmába ha úgy érzed. És had érezzem őszinte tiszta dühöd energiáit is, ha épp az van benned. Ha pedig a szeretet sugarai gyúlnak a szívedbe irányomba had élvezzem azok makulátlan tiszta fényét és melegét.

Ne tégy semmit, ami közben azt éreznéd, hogy "adsz" nekem. Ne alázz meg ezzel soha. És ne tégy tönkre minket vele. Ha miközben cselekszel, beszéddel, tettel, vagy bármi módon és a "most adsz" tudata bukkan fel benned, azonnal hagyd azt abba.

Meg ígérem neked, én sem fogok neked adni soha semmit. Soha semmit nem teszek érted, neked. Teljesen önmagam maradok és minden tettem és szavam magától, magamtól történik. Csak úgy. Így sosem kell keresned tetteim, szavaim igazát, vagy mögöttes szándékát. Bármikor bármit elfogadhatsz belőlem, tőlem, mert nem adok semmit. Csupán önmagam vagyok. Az igaz szeretet ami áramlik feléd, tiszta és szent marad. Minden tettem és szavam ez a tiszta szeretet hatja át. Akkor is ha épp bús vagyok vagy akkor is ha épp a düh energiái áramlanak át rajtam. Őrzöm kapcsolatunk szentségét, igazságát és a szeretetünk tisztaságát .

Ha mindketten így teszünk, akkor minden igaz, tiszta és szent lesz köztünk. Az örömünk és a bánatunk. A gyönyörünk és a fájdalmunk. A Vígságunk és szomorúságunk. Mindketten teljesen önmagunk vagyunk és élvezhetjük a másik tiszta önnönmagát. Mi történhet ennél több két ember között ? Minden más kevesebb. Kevesebbé válik az egó játékától, az elme torzításától, a csalóka érzelmek öntudatlan kavargásától.

Ekkor úgy "kapunk", hogy a másik nem is ad. Adás nélkül kapunk, ami így már nem is kapás. A kapcsolatunk energiával telítődik, mert az nem szivárog el a kényszerű tetteken és hamis szavakon keresztül. Azzal, hogy teljesen önmagunk vagyunk, engedjük az univerzum energiáit akadálytalanul átáramlani magunkon és így a kapcsolatunkat is a LÉT energiái járják át.

Nincs elme, nincs egó, nincs csalóka szív. Nincs adás és nincs kapás. Csak két ember együtt áramlik igazságban, tisztaságban, szeretetben.

GLinDorph

Forrás: http://ecsk.hu

Beküldte: | 2009. ápr. 13. hétfő - 11:36

Hozzászólások

4 hozzászólás
Talált-süllyedt
2009. április 14. kedd, 22:46 | csaesz

Igen, pont így kellene!

Csakhogy egy kapcsolat akkor lesz "mentes a csalóka szív önhazugságaitól", ha előbb meggyógyítjuk magunkban azt a szívet. Feldolgozzuk az évezredek során a szívet (lelket) ért csalódásokat, fájdalmakat, és ezáltal ezek elveszítik felettünk hatalmukat. És -leborulás ide vagy oda- (ld. Társas magány topic): most már hiszek abban, hogy a lélek gyógyulásával az egó is egyre szelídebb lesz. Így talán automatikusan mentessé válik a kapcsolat az " egó játékaitól" is.

Szépen megfogalmaztad, örülök, hogy rátaláltam az írásodra. Célkeresztben egy ilyen párkapcsolat. :)

Aditi képe
Hát, igen, szép
2011. február 01. kedd, 0:52 | Aditi

Hát, igen, szép gondolat.

Csak nem működik.

Hogy miért?

Persze azzal, hogy ne azért adjunk, mert azt hisszük adnunk kell, egyetértek. A hamis elvárásokat (amik ugyebár nem mi vagyunk, hanem jórészt tanultuk, meg hoztuk - ego) valóba jó levetkőzni.

De önmagunknak lenni egy kapcsolatban, a KAPCSOLATHOZ nem elég.

Önmagunknak lenni a világban, élni tudni, elég.

És egy kapcsolat sohasem lesz rózsás. De még csak olyan sem, amilyen szeretnénk hogy legyen.

A többismeretlen nélkül nem is érne az egész semmit.

Ez a "fogadj el olyannak amilyen vagyok, én is elfogadlak" egy önhazugság. Sajnos.

Ezt lehet a munkahelyen, az utcán, az étteremben, az erdei sétányon. Aztán, amikor mégsem fogadnak el, vagy nem tudjuk elfogadni hogy a pincér át akar vágni, ki lehet sétálni az étteremből. Elfogadhatjuk a pincért csalónak, de ettől azt az elvárásunk, hogy nem akarunk többet fizetni az ebédért mint amennyit ér, még nem adjuk fel. (Már ha egészségesek vagyunk és továbbra is azok akarunk maradni.)

de egy valódi kapcsolatban, főleg egy érzelmi, szexuális kapcsolatban teljességgel lehetetlen. de nem is kell ezt tennünk.

Szerintem egy jó kapcsolat mibenléte egész másban rejlik.

Abban, hogy megtanulunk kapcsolódni a másikhoz. Hogy már szert tettünk annyi önbizalomra, belülről fakadó biztonságra, szeretetre önmagunk és a világ iránt, hogy könnyen el tudjuk magunkat olykor már felejteni és odaadó figyelmüket a másiknak szentelni. És éppen hogy adunk.

Egyáltalán nem kell elfogadunk hogy a másik dühöng vagy éppen olyan amilyen, ha az egy helyzetben erős diszharmóniát okoz . ("önmaga" - egyébként ezzel nem is értek egyet, az indulataink éppen hogy nem önmagunk). Ellenkezőleg. Kötelező megvédeni magunkat, nekünk is porondon állni, és az igényinket kommunikálni, vagy ha már elég érettek tudunk lenni, és könnyedén átlátjuk a másik helyzetét, segíteni felismerni az okát annak, miért viselkedik úgy.

Ez a legtöbb amit bárkinek adhatunk egy emberi kapcsolatban.

Igenis adunk, és igenis vannak igényeink, milyenségünk, és ezeket egyeztetni kell tudni egy kapcsolatban. nem pusztán elfogadni.

vannak vágyaink és félelmeink, amik elragadnak, és bepiszkolják az együtt töltött időt. és akkor is tudni kell bánni valahogy a helyzettel. Ki kell tudni tartani.

Ha az emberek képesek lennének elfogadni önmagukat és a másikat is olyannak amilyen, és ezzel kész, akkor nem lennének kapcsolatok, mert mind kitérő egyenesek vagyunk.Semmi nem lenne, amiért érdemes változnunk és változtatni magunkon.

És igenis a kapcsolatban benne van a test, benne a lélek és benne a szív is. Ha kapcsolat.

Ha elmélkedés, meg önbecsapás, akkor persze nem szükségesek ezek feltétlenül.

És ha már elfogadtunk, hogy egy földi kapcsolat "csak" olyan lehet, amilyen a földön egy kapcsolat, hogy nem vagyunk angyalok, na akkor van esélyünk olyan kapcsolatra, ami valóban működik.

és talán, találni egy a másik felet ehhez.

mert egy kapcsolat csak akkor működik, ha mindkét fél működteti, akarja, kitartóan és minél több szeretettel.

GLinDorph képe
Kedves Aditi ! Ajánlom figyelmedbe a nem-cselekedve cselekvés
2011. április 02. szombat, 0:59 | GLinDorph   Előzmény

Kedves Aditi !

Ajánlom figyelmedbe a nem-cselekedve cselekvés művészetét. Azt írtam, úgy adsz, hogy nincs benned az adás gondolata, érzése. Ajánlom továbbá figyelmedbe Bruce Lee-vel készült riportot, amikor arról beszél, hogy nem ő üt, hanem az ütés megtörténik.

Ademon képe
Nekem nyugodtan adhatsz, nem
2011. február 01. kedd, 1:34 | Ademon

Nekem nyugodtan adhatsz, nem csinálok belőle problémát :) Ahogy tetszik... :)

Feliratkozás Hírlevélre