Buddhizmus Ma | Önmegvalósítás.hu

Buddhizmus Ma

Mi a véleményetek a buddhizmusról mint tanról, a buddhizmusról mint vallásról és a buddhista egyházakról?

Beküldte: | 2010. szep. 23. csütörtök - 23:01

Hozzászólások

43 hozzászólás
husztisanyi képe
Mit gondoltok arról, hogy
2010. szeptember 23. csütörtök, 23:49 | husztisanyi

Mit gondoltok arról, hogy miközben Buddha tanítása az elengedésről, a ragaszkodás mentességről szólt, mai követői mégis fontosnak tartják Tibet szabadságának visszaszerzését?

Domoszlai Katalin képe
Csak azt tudom
2010. szeptember 24. péntek, 1:02 | Domoszlai Katalin   Előzmény

elengedni, ami az enyém. Ahhoz, hogy elengedjem, először meg kell szereznem. Vagy vissza :-)

A megvilágosodása előtt Buddhát megkísértette egy démon. Azt mondta neki " Még ehhez a darab földhöz sincs jogod, amin ülsz! " Buddha a megvilágosodás mudrájával válaszolt " Jogom erre a Földre, mert Tanítónak születtem le!" ( Mudra egy meghatározott kéztartás, ami Istennel köt össze )

Az a véleményem, hogy megkaphatunk mindent, ami a fejlődésünkhöz kell. Vállaltunk egy dharmát, ha Tibet dharmája az útmutatás minden elnyomott nép számára, akkor vissza kell szerezzék a szabadságukat.
Buddha követői nem azonosak magával Buddhával, nincs két egyforma ember, aki egyforma úton haladna a megvilágosodás felé...

Ez egy kiváló okfejtés.
2010. szeptember 24. péntek, 7:58 | Ksatrija   Előzmény

Ez egy kiváló okfejtés.

Tibet azonban szimbólum, amelynek legalább akkora a tekintélye, mint a keresztény körökben Rómának.
Tibet szellemileg szabad, és domináns példamutatója a világnak, hogy a legnagyobb politikai elnyomás mellett is, meglehet őrizni a szellemi szabadságot.

A fizikális felszabadulásra pedig éppen az egész világnak szüksége volna, miközben az nem feltétlenül tárgya személyes ragaszkodásnak. Hanem egy olyan szakrális hely, ahonnan a béke és az Istenhez irányulás szelleme elindulhat a világba.

Tibet elnyomása analóg az egész fizikai világunk elnyomásával, főleg szellemi elnyomásával, ahol már rendelkezésre állnak a technológiák, amelyek alkalmasak kontrollálni az emberek gondolkodását, hangulatát stb... A legkézenfekvőbb eszköz erre mindjárt az időjárás, illetve annak a manipulációja, amit már a 70-es évek óta publikálnak is itt-ott. Milyen technológiák létezhetnek még, amiről egy szót nem tud az egész emberiség...

Tibet felszabadulása, a világ szabadságát jelentené, és éppen így mutat rá arra, hogy a világ milyen elnyomás alatt áll...

Életünk, felkészülés a halálra...

Domoszlai Katalin képe
Kicsit elkanyarodok
2010. szeptember 24. péntek, 9:38 | Domoszlai Katalin   Előzmény

a témától, de ez a Tibeti függetlenség is csak egy tükör számunkra...
Én abban hiszek, hogy minden problémát azért kapunk, hogy a megoldást megtalálva fejlődjünk általa.

Ha Tibet harcol - még ha békés úton is a szabadságáért - akkor a passzivizmusból átmegy dinamizmusba.
Mert erre van szükség, a világ megváltozott.
Ha manipulálják a gondolatainkat csak rámutat, arra mi is a dolgunk, mi a gondolati energiáink uralásával vissza tudunk hatni a világra. Fel kell nőni a társteremtői szintre, és akkor sem az anyagi, sem az érzelmi-gondolati mezőt nem tudják uralni. Saját magunk fejlesztésével tudunk visszahatni, nem lehet ezt hárítani, fel kell vállalni.

Ha elvárjuk egy szimbólumtól, egyháztól vagy gurutól majd felszabadít bennünket, egy valamit jól megtanulunk, az a várakozás :-)

husztisanyi képe
Érdekes, én meg pont a teljes lemondást, elengedést gondolnám
2010. szeptember 24. péntek, 11:16 | husztisanyi   Előzmény

Érdekes, én meg pont a teljes lemondást, elengedést gondolnám Tibet kiútjaként. "Ha elvesznek Tőled, akkor engedd el."
Azért vették el a hazájukat is, hogy ne csak a tanításokban legyen jelen a lemondás, elengedés, határtalanság, ragaszkodásmentesség, hanem ezt a tettek mezején is bizonyítsák!

A békés úton való harc ugyanúgy harc, csak legfeljebb fegyvernemet váltottak.
El kellene dönteni, hogy akkor harcolnak és harcosként élik meg ezt a konfliktust, vagy vannak annyira spirituálisak, hogy a harcot belül, Önmagukban vívják meg, ennek viszont az országukhoz való ragaszkodás elengedése lesz a vége.

Bármelyiket válasszák is, veszteni fognak, de ha ezt Önszántukból teszik (mármint a vesztést, mint feladás), akkor ez valóban a szellemi fejlődésükre válik.

Képzeljük csak el, hogy ha Buddha nem hallgat ifjú korában sorsa hívó szavára és nem mond le királyságról, családról, világi örömökről önként?
Valószínűleg bevonzott volna egy trónfosztó démont, aki erővel veszi el mindenét, hogy rákényszerítse Őt a belső útra.
- szerintem.

Domoszlai Katalin képe
Úgy tudom
2010. szeptember 24. péntek, 12:14 | Domoszlai Katalin   Előzmény

hogy nem lemondott a világi örömökről, hanem megunta, mert már semmi örömöt nem talált benne, ez nem ugyanaz. Teljesen az övévé vált így tudta elengedni.

Odaadni valamit önként, mert már nincs rá szükségünk az nem veszteség, pláne ha kapunk helyette minőségileg egészen mást...

Buddha a világi örömök helyett átélhette azt az örömöt, amit az jelent, hogy a másik ember általa fejlődik, tanul, jut közelebb a megvilágosodáshoz.

husztisanyi képe
Lehet, hogy megunta, én nem így tudtam. Viszont nem hiszem, ho
2010. szeptember 24. péntek, 12:58 | husztisanyi   Előzmény

Lehet, hogy megunta, én nem így tudtam.

Viszont nem hiszem, hogy azt az örömöt kapta, hogy másoknak segíthet. Ő nem is az örömöt kereste, hanem a szenvedéstől akart megszabadulni, ez volt a fő motivációja. Vagy rosszul tudom?

Domoszlai Katalin képe
Igen
2010. szeptember 24. péntek, 13:56 | Domoszlai Katalin   Előzmény

meg is találta az utat, a megvilágosodás megváltotta őt a szenvedéstől. Nem vagyok Buddhista, úgy látom az ő tanításait is félrefordították. Az sem véletlen, hogy maga a buddhizmus három ágra szakadt.

A védikus tanokban is az van, hogy az elszakadás Istentől, a születés, halál, veszteség, maga az ego illúziója a szenvedés oka. A szenvedés megszüntetése pedig a felébredés.

Ez az igazi számkivetettség, amiről beszéltünk.
Nincsen kirekesztettség, mohó vágyakozás, sóvárgás, amikor feloldódunk az EGY-ben.

a középút
2010. szeptember 27. hétfő, 11:33 | Ramina   Előzmény

Én is úgy tudom, hogy önszántából mondott le a gazdagságáról,poziciójáról, fiatal felelségéről és pici gyermekéről és fájó szivvel indult el. Ha ez igaz, akkor nem lehetett könnyű neki, igazi lemondás volt.
Aztán meg, úgy olvastam, vagy 8 év után világosodott meg. Azalatt a 8 év alatt szintén sok szenvedésben volt része, senkit nem tanitott még és örömökről szó sem volt!
Az aszkéta szerzetesekkel való erdőlakó életmódja úgy legyengitette, állitólag, hogy akkor kezdett benne megérni az a meglátás, hogy egyik véglet sem vezet el a lelki békéhez vagy a megvilágosodáshoz:sem a kényelmes gazdagság, sem a nyomorúságos önmegtagadás, hanem léteznie kell egy arany középútnak.

Én azt olvastam Evolánál,hogy királyi temetése volt,mert így
2010. szeptember 29. szerda, 7:32 | Éva.   Előzmény

Én azt olvastam Evolánál,hogy királyi temetése volt,mert így rendelkezett,és mindig is annak tartotta magát,fenntartotta az arisztokratikus tartását ,/ezt hülyén hangzik de nem tudom jobban fogalmazni/ és erre több példát is hoz,a Felébredés Doktrínájában.
Én ehhez nem értek,nem voltam ott,de régi iratokból idézett,utána lehetett volna nézni,de annyira nem
volt nekem ez ,,életbevágó dolog'',viszont érdekességként megjegyzem.

Ugy tudomhoz --Katalinnak
2010. szeptember 25. szombat, 18:16 | jóbarát (útkereső)   Előzmény

Kedves Katalin, mit nevezel, vagy mit tudsz a megvilágosodásról?

Buddha, valóban megtapasztalt valamit amit ezer kétezer évenként képes néha egy-egy ember--de lelke vacogva visszatért és mivel gazdag csemete volt, a hercegi családja gyógyíttatta. Maj d a gazdag család íródeákja leírta és megfogalmazta mind azt, amit a beteg Buddha elmesélt.

De nem megvilágosodott, csak megalkotta a nirvana fogalmát, mert Ő az isteni szellemet a felhők magasságában kereste amely magasságban az élő lélek elpusztulhat --de Ő betegen, dideregve visszatért a testébe. Amit előzőleg amikor a koplaló fénylényekhez csatlakozott, mint kíváncsi gazdag fiatal, a buta aszketizmussal, majd nem az őrületbe kergetett. Megtapasztalt valamit? Igen majd nem az örületet és halált. Szeretettel viktória

Domoszlai Katalin képe
Kedves Viktória!
2010. szeptember 25. szombat, 18:27 | Domoszlai Katalin   Előzmény

Ha Te pontosan tudod, mi történt Buddhával mi a mömöcsért teszel fel kérdéseket nekem?

Gyengébbek kedvéért mömöcs - általam alkotott hangulat szó, unisex nemi szervet jelent :-)))

Én oly boldog vagyok balgaságomban, hagyd meg ezt nekem, pls.

husztisanyi képe
egyedi Buddha élettörténet
2010. szeptember 28. kedd, 8:41 | husztisanyi   Előzmény

Kedves Viki!

Most már igazán kíváncsivá tettél, hogy honnan hallottad, olvastad ezt az egyedi Buddha élettörténetet?
Mert én még közel ilyenről sem hallottam?

Megosztanád velünk a forrását?

wmiki képe
pontosan mi az ami már nem harc? ha levegőt veszek, és ezzel
2010. szeptember 26. vasárnap, 22:22 | wmiki   Előzmény

pontosan mi az ami már nem harc?

ha levegőt veszek, és ezzel mikroorganizmusok milliónyit ölöm, meg az nem harc, vagy már az?
ha mást gondolok a világról, és ezzel megsértem az önérzetedet, az nem harc, vagy már az?
ha van egy új ötletem, ami elpusztíthat egy régit, az nem harc, vagy már az?

husztisanyi képe
Szerintem a felsoroltak közül pont egyik sem harc
2010. szeptember 28. kedd, 8:46 | husztisanyi   Előzmény

Szerintem a felsoroltak közül pont egyik sem harc: A harcban aktívan részt kell vennie legalább két elemnek, a Te példáidban pedig az egyik elem/fél csak passzív elszenvedője a támadásnak / elpusztításnak, nem pedig aktív küzdője.

Ha például megtámadnak és Te reakció nélkül elhullasz, akkor részedről nem volt harc. - vagyis ez nem harc
Ha viszont védekezel, visszatámadsz, vagy bármi módon küzdesz az életedért, akkor az már harc! - én így gondolom.

De nem értem, hogy hova akarsz mindezzel kilyukadni?

wmiki képe
amikor levegőt veszek nem vagyok aktív? amikor gondolkodom nem
2010. szeptember 28. kedd, 9:16 | wmiki   Előzmény

amikor levegőt veszek nem vagyok aktív?
amikor gondolkodom nem vagyok aktív?

arra akarok kilyukadni, hogy a tibetiek szintén passzív "harc"ot folytatnak, hiszen annyit tesznek, hogy elmondják a véleményüket
szal nem értem neked mi a problémád

husztisanyi képe
harctalanság: Lemondás Tibetről
2010. szeptember 28. kedd, 10:19 | husztisanyi   Előzmény

A "passzív harc" is harc, hiszen az elméjükben nem adták fel a harcot, védekeznek, ellenállnak és bizonyos nyomást is gyakorolnak. Ez hiába nem jelenik meg harcos tettekben, elég ha magában küzd, ellenkezik az ember, az már harc!

Részükről az lenne a teljes "harctalanság", ha szívből lemondanának Tibetről és odaadnák azt a Kínai kormánynak.
Végül is, miért ne? Miért nem tudnak lemondani Tibetről? Nem a lemondást kellene gyakorolniuk?

Már látom, ahogy nyílnak a zsebekben a bicskák! : )

wmiki képe
ennyi erővel akkor minden harc mit harcolsz itt emberekkel, nem
2010. szeptember 28. kedd, 10:35 | wmiki   Előzmény

ennyi erővel akkor minden harc

mit harcolsz itt emberekkel, nem tudsz lemondani?

Harc nélkül nincs Élet. Az Élet maga a harc.
2010. szeptember 28. kedd, 10:49 | illúzió   Előzmény

Harc nélkül nincs Élet.

Az Élet maga a harc.

husztisanyi képe
Nem emberekkel harcolok, hanem nézetekkel.
2010. szeptember 28. kedd, 19:47 | husztisanyi   Előzmény

"ennyi erővel akkor minden harc"
Csak nem érted a különbséget harc és nem harc között. : (
Harc az, amikor aktívan részt vesz benne. Nem harc, az, amikor nem vesz részt benne.

Például: Ha valaki belém rúg az utcán, és én visszarúgok, vagy arrébb ugrok, nehogy még egyszer belém rúgjon, akkor ez harc.
Ha viszont a rúgást elfogadom és emiatt nem reagálok, akkor ez nem harc.
Érted már a különbséget?

"mit harcolsz itt emberekkel, nem tudsz lemondani?"
Így van! Nem tudok.
De nem emberekkel harcolok, hanem nézetekkel.

wmiki képe
ja, hát akkor a tibetiek sem emberekkel harcolnak, hanem
2010. szeptember 28. kedd, 20:04 | wmiki   Előzmény

ja, hát akkor a tibetiek sem emberekkel harcolnak, hanem nézetekkel

te meg nem érted, hogy aki létezik, az mindig, mindenben részt vesz aktívan
csak akkor lehetne passzív, ha nem létezne

husztisanyi képe
Van egy olyan állapot is, amit a teljes elfogadás szül, úgy
2010. szeptember 28. kedd, 23:49 | husztisanyi   Előzmény

Van egy olyan állapot is, amit a teljes elfogadás szül, úgy hívják: jelenlét. Ebben van létezés, még sincs aktivitás.

skarma képe
Én igazán nem akartam beleszólni ebbe a vitába, de az a kérdés,
2010. szeptember 28. kedd, 13:59 | skarma   Előzmény

Én igazán nem akartam beleszólni ebbe a vitába, de az a kérdés, hogy ,,miért nem tudnak lemondani Tibetről?" , kissé erős.
KÍNA miért nem tud lemondani Tibetről? És mi miért nem mondtunk le Magyarországról és mondjuk hagytuk volna, hogy a törökök, vagy bárki más teljesen befészkelje magát ide?
Nem lehet lemondani egy teljes országról. És nem is szabad, az a véleményem.
Sem a szabadságról, a végtagjainkról és az életünkről. A kínaiak ezeket is elveszik a tibetiektől. A harctalanság ez esetben talán gyávaság lenne, meghunyászkodás a nagyobb és erőszakosabb nép elől. De a tibetiek nem gyávák és nem gyengék. Ők most csak várakoznak.
Talán arra próbálják felhívni a figyelmet, hogy végre fogjon össze a világ.

,,Ha békét akarsz, készülj a háborúra." Megpróbáltak háborúzni de ez így túl egyenlőtlen. Kínát a világnak kell jobb belátásra bírnia. Erre próbálja felhívni a figyelmet a tibetiek sorsa.
Mielőtt őket bírálod, kérlek, képzeld el, ha kiírtották volna az egész családodat a katonák, kínoznának és még a vallásodba is keményen beleszólnának. Ha hiányozna néhány végtagod és gulákba kerülj mondjuk azért, mert ki merted mondani: ,,Éljen soká a Dalai Láma"

Ha több mint 50 évnyi szenvedés után te is erős tudsz maradni, akkor tedd fel a kérdésedet, hogy te lemondanál-e mindarról, amiért szenvedtél.

Ademon képe
Érdemes azon elgondolkodni, hogy vajon a buddhisták közül
2010. szeptember 28. kedd, 14:37 | Ademon   Előzmény

Érdemes azon elgondolkodni, hogy vajon a buddhisták közül mennyieknek nem fontos valóban Tibet felszabadítása, és mennyien vannak azok, akik azért nem teszik mert ezzel "rossz karmát vesznek magukra". Mert azoknak akiket már nem érdekel annyira, érthető lenne a "semmittevés", de hogy egyesek pusztán belső félelmeik miatt nem tesznek semmit, mert különben a pokolban égnek... na az gyávaság.

Kérdem én, ha elkezdenék harcolni Tibetért, akkor mi lesz, hm? :) Biztosan ezért még 1000000 évig a szamszára fogja leszek és szenvedni fogok... :)

skarma képe
:D Hát igen. Rájöttem, hogy én ezért nem vagyok buddhista... nem
2010. szeptember 28. kedd, 14:46 | skarma   Előzmény

:D Hát igen.
Rájöttem, hogy én ezért nem vagyok buddhista... nem hiszek abban, hogy az élet csak szenvedés. Úgy kell nézni, hogy boldognak tűnjön. Szerintem.

Ademon képe
A szenvedések ellenére vajon miért látom mégis szépnek és
2010. szeptember 28. kedd, 15:03 | Ademon   Előzmény

A szenvedések ellenére vajon miért látom mégis szépnek és fantasztikusnak ezt a világegyetmet?

(Ázért mer' tudatlan és megvilágosolatlan vagy, meg azonosulsz a formával, meg ezt csak ez egod mondja, tee agresszív vadállat....)
:D

skarma képe
:P
2010. szeptember 28. kedd, 15:27 | skarma   Előzmény

:DD
Akkor szeretek az lenni! :D

Hát nem mondanám,mert úgy tudom,a szamuráj ha harcban esett
2010. szeptember 28. kedd, 21:33 | Éva.   Előzmény

Hát nem mondanám,mert úgy tudom,a Szamuráj ha harcban esett el,azonnal és automatikusan a mennybe jutott.
És rémlik ,hogy az Iszlámban is van ilyesmi.
Bizony ,a Szent háború,egyenes út a paradicsomba.
A ksatriákról nem is beszélve,ráadásul Buddha is az volt.
Én ugyan ,,béke párti'' vagyok,de akkor hogy van ez?
Csak nehogy ledegradáljuk mind három vallást,
nem igazán arra lennék kíváncsi.

husztisanyi képe
A Szent háború egyenes út a paradicsomba?
2010. szeptember 29. szerda, 0:05 | husztisanyi   Előzmény

"a Szent háború, egyenes út a paradicsomba" - egy jó marketing fogás, hogy ideológiai alapot adjanak az öldöklésre, az egyébként ugyanazon vallás által békességre nevelt hívőknek. Máskülönben hogyan vették volna rá Isten jámbor birkáit, hogy több évszázad szeretet és együttérzés után elvágják a többi birka torkát?

A ksatria (harcos, uralkodó kaszt) tévedése, hogy azonosul a nemzettel, hazával, uralkodójával, (saját) igazsággal, büszkeséggel, ideológiával, stb.
Habár a dolga (dharma) az, hogy harcoljon, ezért még nem fog a mennybe, vagy megvilágosodásba kerülni, legfeljebb túl lesz az ezéletbeli kötelességén és születhet egy magasabb tudatosságot igénylő életúttal.
Nem igazán az önmegvalósításra "teremtetett" a harcos útja, egy brahman sokkal esélyesebben megtalálhatja Önmagát, mivel ideje nagy részét erre fordítja (jó esetben!), nem a harcra.

Buddha ugyan ksatriának született, de bőven brahmanként halt meg.

Bocs,de csak a szamurájra mondtam /nem én,hanem a
2010. szeptember 29. szerda, 7:45 | Éva.   Előzmény

Bocs,de csak a szamurájra mondtam /nem én,hanem a hagyományuk/,hogy ha harcban esik el,a mennybe jut,
és az iszlámban,aki a ,,szent háborúban'',szintén harcban hal meg az rögtön a paradicsomba jut.
Ez ott van a Koránban.
Az öngyilkos merénylők is ezzel ,,vigasztalódnak''

Írtam ,hogy békepárti vagyok,de mégis vannak ilyen dolgok. /pedig azt hittem ,hogy tőlem függetlenül nincs semmi:))) /

A Buddha dolog rendben is van ,egy szóval sem mondtam,hogy a Ksatria állapot egyenlő a felébredéssel.
Viszont büszke volt a kasztjára,és királynak kijáró temetést intézett magának.
Azért ezen is érdemes elgondolkodni,hogy szeretet ,meg aszkézis, meg felébredés ide vagy oda ,ezek az arisztokratikus attitűdök végig megmaradnak.

Egyébként tudod ,hogy a buddhizmus is,meg a hindu doktrinák is /amik a felébredést taglalják / több ágra oszlottak, és vannak bizony olyan irányzatok,ahol a Ksatriát, a Brahman fölé emelik.
Én ezt nem állítom mert honnan tudnám,csak találkoztam ezzel a verzióval is.
Már annyira nem emlékszem,de van száraz út,meg vizes út,meg jobb kéz bal kéz útja,sokszor egyik szögesen az ellentéte a másiknak

.A Mahajana buddhizmus sokkal, ,,lájtosabb'',a szeretet ,elfogadás,együttérzés,míg az eredeti ág a Hinajana,sokkal keményebb,szigorúbb.
A Dalai láma ,Bódhiszattva inkarnációjaként,a Mahajanát képviseli,gondolom azért nem díjazod annyira.
Pedig az összes Dalai Láma,a hagyomány szerint megvilágosodott lényként születik meg,és rendelkeznek azzal a minőséggel,hogy megvalósíthatnák a buddha állapotot,és a Nirvánát,de önként mondanak le erről,hogy /a mahajana hagyományának megfelelően/ bódhiszattvaként segítsék az emberiséget.Vagyis lemond saját megmeneküléséről azért,hogy segítse a többieket a saját ,,megmenekülésük'' elérésében.
/Viszont az is igaz,hogy a hagyomány szerint csak XIII- Dalai Láma van,és azzal vége,mint ahogy úgy tűnik Tibetnek is.A mostan D. Láma pedig a XIV-ik./
Amit te képviselsz az a Hinajana.ez egyéni út a saját ,,megszabadulásom''. /nem mindegy/

Na mindegy :) ,változatlanul csak a szamurájnál,meg a szent háború példánál maradnék,mert az tuti.
/Mármint a forrás,ugye a saját hagyományuk./