Útban levő élőlények?! | Önmegvalósítás.hu

Útban levő élőlények?!

farkasháttér.jpg

Most olvastam, hogy farkas vitte el valakinek a juhait a Bükkben. Ezt a cikk írói (akikkel egyébként többnyire egyetértek dolgokban, általam kedvelt hírportálon olvastam) úgy állították be, mintha veszélyről lenne szó, mintha az a farkas átok lenne most a lakókon... Ez indított arra, hogy most megosszam pár gondolatomat. (Amikor elolvastam, első gondolatom az volt, hogy öröm tölt el, hogy a totemállatom, a farkas a mi falunkhoz nagyon közel is megtalálható.)
Az emberek jó része hajlamos azt gondolni, hogy ő uralhatja, kizsákmányolhatja a természetet kénye-kedve szerint. Ez vezetett oda, ahol most tart a Föld állapota. És ez nem az ipari forradalommal kezdődött, hanem több ezer éve, mikor az ember már elkezdett gazdálkodni, uralni a körülötte levő élőlényközösséget. És ezzel szépen elindult azon az úton, hogy eltávolodjon a természettől és ezzel önmagától is. Most meg sorra kereshetjük újra önmagunkat, helyünket a világban... Igen, ez is hozzá járult. Azok alapján, amiket olvastam, azt látom, a természeti népek többnyire sokkal inkább kiegyensúlyozottabban élnek, sokkal inkább tudják a helyüket a világon, összhangban élnek a többi élőlénnyel, az egész mindenséggel. Ez meg nem véletlen. Ne akarjuk már így birtokolni a természetet. Az sem a birtokunk, hanem a társaink összessége szerintem. Mint a párkapcsolatnál. Ott is meg kell tanulni, hogy ne birtokoljuk a másikat, ahogy a többi emberi kapcsolatnál sem. Így van ez a természettel is, ami nem valami különálló dolog, hanem a részei vagyunk.
Ezért: ha a farkas megeszi a juhaimat, ne a farkason legyen már kiakadva (amúgy a juhok gazdája természetvédő, nem is feltételezem, hogy konkrétan ő most utálná a farkast, csak a cikk írói írtak olyan hangnemben, hogy a farkas itt kártékony lenne, és talán ők sem gondolták ezt így végig).
A farkas is a társam, akinek ennie kell. Ő csak annyit vesz magához a természetből, amennyit megeszik, összhangban a természetes körforgással. Ha mindenképp szükségem van a juhra, köszönjem meg a természetnek, hogy nálam lehet a juh, és kerítsem körül, ha nem akarom a farkasnak hagyni. Remélem, senkinek nem jut eszébe lelőni a farkast.... Egyébként már szerencsére jutott oda a jogszabályozás, hogy bűncselekménynek számítana lelőni a nálunk ritka állatot.

 

Beküldte: | 2010. aug. 26. csütörtök - 11:41

Hozzászólások

24 hozzászólás
Domoszlai Katalin képe
Én azért
2010. augusztus 26. csütörtök, 11:53 | Domoszlai Katalin

aggódom kicsit a farkasért...
A jogszabályozás meg azt sem oldotta meg, hogy a szomszéd kutyáját ne lőjék le...
Vagy a szomszédomat...

Igazad van... Sajnos bár
2010. augusztus 26. csütörtök, 12:07 | KatiPotter   Előzmény

Igazad van... Sajnos bár elvileg bűncselekmény az ilyen, de gyakorlatilag olyan a közbiztonság, amilyen, főleg nálunk Borsodban, de amúgy mindenütt... Nemrég lopta el pár "megélhetési bűnöző" egy ismerősünk kutyáját valószínű eladni, de ki tudja, él-e azóta szegény kutya, vagy ki tudja, hova került. Máshol meg ölnek is "megélhetési bűnözőként" (a mi falunk még viszonylag biztonságos, de pár faluval arrébb örülsz, hogy túléled a napot, éjszakát), rendszeresen, és a rendőrök alig tehetnek valamit, mert olyan parancsokat kapnak, illetve nem kapnak... Ártatlanokat meg üldöznek, hát most itt tartunk.
De azért az értelmesebb embereknek csak mond valamit az, hogy a farkas védett állat.

Ademon képe
"És ez nem az ipari
2010. augusztus 26. csütörtök, 12:42 | Ademon

"És ez nem az ipari forradalommal kezdődött, hanem több ezer éve, mikor az ember már elkezdett gazdálkodni, uralni a körülötte levő élőlényközösséget."

Úgy gondolod, hogy ez rossz döntés volt a részünkről?

Igen, teljesen így
2010. augusztus 26. csütörtök, 13:28 | KatiPotter   Előzmény

Igen, teljesen így gondolom. Ott kezdődött minden. Azzal a felfogással, hatalomvággyal. Láttad az Avatart? A film azt közvetíti, hogy a természetben élő, és azt nem uralkodni akaró ember sokkal bölcsebb, sokkal boldogabb... És én ugyanezt vallom.
Ha tudományosan is meg szeretné közelíteni az ember, akkor is ez jön ki, ajánlom Takács-Sánta András ökológus Bioszféra-átalakításunk nagy ugrásai című könyvét. Ő tudományosan vizsgálja a témát (nem természettudományi szakosoknak is szerintem érthető módon), ilyen értékrenddel (bár nem mondja ki, hogy rossz döntés volt, csak tudományosan végigvezeti a lépéseket, hogyan alakítottuk át ilyen durván a bioszférát, és most jól megszívjuk ugye mi is).
De nem is kell hozzá természettudomány, hogy ha a lelkemmel ráhangolódok az egész Földre, hogy érezzem ezt.

Ademon képe
Vezessük vissza: Ez esetben
2010. augusztus 26. csütörtök, 13:45 | Ademon   Előzmény

Vezessük vissza:
Ez esetben rossz döntés volt megteremteni az életet, mert minden abból fejlődött ki. Sőt! Rossz döntés volt megteremteni a világegyetemet, mert az élet abból fejlődött ki. Nem, nem! Isten létezése eleve rossz, aki úgy döntött, hogy ez mind lehet. Vagy minek van ilyen alapon Létezés? :D

Vagy:

Magának nem tetszik a mostani helyzet, és most kifogásokat keres :)

Mellesleg ki mondta, hogy minden földműves hatalomvágyból kezdett gazdálkodni? Nem lehet, hogy csak élni akartak és éltek a lehetőséggel? Nem tagadom biztosan volt akit a hatalom hajott, de mindenkit?

Már megint az ember a mindenért a hibás, nehogy véletlenül elkezdjen földet művelni mert azt nem szabad... Undorító hataloméhes népség! :D

Ha a lelkemmel ráhangolódom a földre akkor mindent látok, ezt is, azt is, amazt is... ez attól függ mi van a lelkedben.

Még valami:

Farkas itt, Ember ott.... a Juhokat senki sem kérdezni, hogy ők mit gondolnak? :) Nemhiszem, hogy mind a farkas mellett voksolna...

Szóval mi-mihez képest?

A juhokkal kapcsolatos
2010. augusztus 26. csütörtök, 14:06 | KatiPotter   Előzmény

A juhokkal kapcsolatos kérdéseddel egyetértek. :) Inkább úgy fogalmazom: a természet rendje az, hogy az élőlények megeszik egymás testét a táplálékláncban, de jó esetben csak annyit vesznek el a természetből, amennyi az életükhöz szükséges, amennyit megesznek. A természeti népek ilyenkor mindig hálát is adnak ilyenkor. (Nem mondom, hogy tökéletes rendszer a megevett élőlények szempontjából, de azok lelke könnyen elfogadja a testi halált is, ahogy beleképzelem magam a helyzetükbe, ha előtte természetes egyensúlyban élhetett, ezt amúgy nehéz megfogalmaznom.) Nem azt mondtam, hogy a természetben, az életnek ezen a szintjén minden tökéletes, de ha eltérünk a természettől, azzal ártunk egy csomó élőlénynek és magunknak is.
Amikor az ember földet művel, átépít, erdőket vág ki, stb akkor már elkezdi felborítani az egyensúlyt. Ilyenkor már megjelenik az uralásra való vágy, itt még csak kis mértékben, majd a történelem során egyre nagyobb mértékben, és nézd meg, mi van most... Persze a bioszféra-átalakítók közé magamat is besorolom, mert nekem is nagyobb az ökológiai lábnyomom (bioszférára gyakorolt hatásom), mint egy másik fajba tartozó élőlényé, de a jelen rendszerben nem tudok mindent úgy tenni, ahogy szeretnék.
Nem azt mondtam, hogy undorító népség, tudatlanságból tette, miközben azt hitte, mekkora nagy technikai tudása van. Ami így is van, csak... Én inkább az ősi életre, a természeti népekéhez hasonló vadászó-gyűjtögető életre vágynék, és fáj, hogy nem lehetséges, de most ez van, most itt tartunk. Pont tegnap este meditálgattam ezen. És ma olvastam ezt a hírt, ami elindította bennem, hogy ebből kiindulva leírjam ezeket.

Ademon képe
Jártál már tanyán? Ha
2010. augusztus 26. csütörtök, 14:20 | Ademon   Előzmény

Jártál már tanyán? Ha nem akkor ajánlom figyelmedbe mielőtt még az egyensúly felbomlásáról alkotnánk kritikát :)

"...a természetben, az életnek ezen a szintjén minden tökéletes, de ha eltérünk a természettől, azzal ártunk egy csomó élőlénynek és magunknak is."

Senki sem távolodott el a természettől :) Az intelligens agyunk vajon minek az erdménye? Az is természetes képződmény, biza!

"Én inkább az ősi életre, a természeti népekéhez hasonló vadászó-gyűjtögető életre vágynék, és fáj, hogy nem lehetséges, de most ez van, most itt tartunk."

Na itt van a kutya elásva! Teljesen jogos életmód lehetne a részedről, senki sem akadályoz meg benne, de vajon mindenkinek így kellene? Nyugaodtan gyüjtögess, vannak akik csinálják, sőt egy rövid időre még én is csatlakoznék :)

"Amikor az ember földet művel, átépít, erdőket vág ki, stb akkor már elkezdi felborítani az egyensúlyt. Ilyenkor már megjelenik az uralásra való vágy..."

Már most sajnálom szegény hangyákat, miért várat építenek... még jó, hogy nem akkorák mint mi...:)

Vajon az ember az uralkodás végya hajtotta ide? Bölcs lenne ezt mondani? 100%-ig biztos lennél ebben? Más lehetőség nincs, vagy ennyire korlátoz minket az élet?

Ha nem is vágy, inkább
2010. augusztus 26. csütörtök, 14:38 | KatiPotter   Előzmény

Ha nem is vágy, inkább hajlam. :) Hangyák: épp most gondoltam el én is, hogy ha más élőlény kapna ekkora agytérfogatot, az is megtenné valószínű, kezdetben, de aztán rájönne, hogy túlzásba viszi. Tanya: nyilván sokkal természetközelibb, mint pl egy város. De akkor is nagyobb átalakítás valamivel mint a természetközeli népek életmódja. :) Szóval itt nagy hangsúlyt kap a mérték. És be is ütnek kicsit a környezettanos-természettudományos tanulmányaim is, és ez is okozhat itt most félreértéseket. Én a környezetesek közül is a legradikálisabb felfogást képviselem, ahogy sok minden másban is radikális vagyok. Csak azért mégsem így élek, és gyakran érzek lelkifurdalást is. De elfogadtam, hogy egyelőre ez van, és azért egyedül mégse költözök ki az erdőbe, azzal még nem segítenék az élővilágon. Főleg, hogy az erdő sem természetes már, kisebb a biodiverzitás, nehéz is lenne már itt a gyűjtögető életmód. Irány a Pandora: D Na jó, csak poén. :) A felfogásom, vágyaim nincsenek összhangban a jelenlegi lehetőségekkel, de adnak egyfajta irányt, és ez jó nekem.
Egyébként mit bölcs mondani, mit nem... Én így gondolom, így érzem, és nem mondtam, hogy mindenki gondolja ezt. :)

Ademon képe
Szerintem az igazán bölcs
2010. augusztus 26. csütörtök, 14:49 | Ademon   Előzmény

Szerintem az igazán bölcs ember nem attól bölcs, hogy nem műveli a földet, hanem attól, hogy tudja mikor kell és mikor nem. Ez minden másra is igaz.
Az élet valóban ragaszkodik az alapállapothoz, a változtatás igénye nélkül? A techinka rossz, vagy csak rosszul használjuk? Minek az élet szabadsága, ha rögtön megvádolnak ha élünk vele?

Én pl. környezetgazdálkodási agrármérnök vagyok (leszek), így valami közöm nekem is van hozzá, nem hiába mondom a dolgokat.

Szerintem te szeretnél a természeben élni, és most bosszant, hogy nem teheted meg (pedig megtehetnéd). Ez inkább személyes ügy. A radikalizmus pedig nem mindig előnyös (föleg a tisztán látás terén). Az ember legyen objektív.

Nem ütött be neked kicsit az Avatar? :D

Avatar: nem azóta gondolom
2010. augusztus 26. csütörtök, 15:10 | KatiPotter   Előzmény

Avatar: nem azóta gondolom ezeket, hogy láttam azt a filmet. :) Amiket írsz, az felfogás és beállítottság kérdése. Nem mondtam, hogy nekem van igazam. Én elfogadtam magam radikálisnak, vagyis hogy radikális változásokra vágyok, több téren is, akkor is, azt is elfogadtam, hogy tévedhetek dolgokban, (mint ahogy mindenkivel előfordul, legyen akármilyen felfogású). A hülyeség, naivitás inkább az lenne, ha azt hinném, hogy ezt most rögtön lehetséges. De mondom, az irány a lényeg nekem, ami bennem él.
Most általánosságban a radikalizmusról: persze az a kérdés, hogy miben és milyen irányban. Szerintem azt nem lehet kimondani, hogy minden egyes radikális dolog káros. Van, ahol szerintem kell. De ez sem abszolút igazság, abszolút tisztán látás. :) Az is egyfajta radikalizmus egyébként, ha valaki radikálisan, teljesen "meg akar világosodni" és mindent tudni. Ez mind relatív. :)

juhok
2010. augusztus 26. csütörtök, 16:41 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

jelentem:

a bárányok hallgatnak

egyébként Kati, miért nem valósítod meg a mese világodat? ha már így látod a dolgokat, akkor élj aszerint: vannak már biofaluk, sőt, vannak, akik már leszakadva a "pénz-világtól" élnek

Vagy csak álomnak szép? Jönnek a kifogások? Miért? És mikor? Mi az akadály, ha van akadály (!) egyáltalán?

Tar-A.

illetve
2010. augusztus 26. csütörtök, 16:51 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

"elfogadom, hogy ember vagyok"

"elfogadom, hogy hibázom, vétek, ártok"

Mi bajod a jelenlegi életeddel?

"elfogadom önmagam, és saját életem , tudom, és vállalom a felelősséget önmagamért és tetteimért"

Tar-A.

Szia! Megvalósítanám én,
2010. augusztus 26. csütörtök, 17:06 | KatiPotter   Előzmény

Szia! Megvalósítanám én, de fontossági sorrendet kell állítanom. :) Itt van a család, barátok,a párom... Őket, életem fontos részeit nem hagyhatom el a biofaluért. :)

hm.. kifogások.. ha
2010. augusztus 26. csütörtök, 17:29 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

hm.. kifogások..

ha valóban akarnád, rég úgy élnél, senkit nem kell ahhoz elhagynod. Vagy sosem fogsz elköltözni a szülői házból sem, még ha csak a szomszédba is?

Az élet állandó változás.

Senki sem marad örökre melletted... jön a szakítás, a betegség, a halál...

Második válaszodra : mit tennél, ha megtudnád, egy hét múlva meghalnál?

illetve: mi az, amit már most meg tudsz valósítani? Mit teszel már most? Lépésről lépésre mindent elérhetsz, bár mosolyra fakasztó: "radikális vagyok", mégsem teszed azt, amit akarsz radikálisan :). Ezek szerint csak elme szintjén vagy radikális? Mi a helyzet a cselekedettel? Nem beszélve az érzelmi életeddel, ami ilyen szép rózsaszínű. Szép kontraszt ez ;)

Tar-A.

Ademon képe
Valami bíztató
2010. augusztus 26. csütörtök, 17:38 | Ademon   Előzmény

Valami bíztató tanács?
Ami motiváló is esetleg...?
:)

Kati: miért vetted "rossz"
2010. augusztus 26. csütörtök, 18:58 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Kati: miért vetted "rossz" néven amit írtam?
Csak kérdeztelek :), tényleg megbántottalak?

Mellesleg a véleményem sem volt bántó szerintem, ha mégis, elnézésed kérem. Csak a finom lelkedet
nem tudtam összeegyeztettni a radikális fogalommal. De hát az emberek személyisége sokrétű :)

Ademon: igen, éljünk, az élet szép, bár ne feledjük, szépségét csak a veszteségek, a pusztulások által tudjuk még csak értékelni. Ezért van jelen a dualitás. Szóval, aki Élni akar, az ne habos tortát akarjon, éje meg akár a fájdalmat, a félelmet is, akkor lesz igazán teljes az élet. Akár beton dzsungelben, akár az őserdőben. A végén meg úgy is kilépünk... ;)

Civilizáltság, hightech: nem lehet, ez is olyan mint az Egó: meg kell haladni?

Még az is lehet, a fene nagy eszünkkel végre teremtünk is valami szépet a bolygón. Tudtommal erre vonatkozó kutatások is vannak, hogy hogyan mentsük meg a szép világunkat.

Üdvözletem: Tar Antal

Szia Antal! Akkor ne
2010. augusztus 26. csütörtök, 19:19 | KatiPotter   Előzmény

Szia Antal! Akkor ne haragudj, hogy rosszul vettem. :) Csak nem az tűnt nekem furának, hogy írtál valami ilyet Domoszlai Katinak egy másik blogban, és a kettőt nem tudtam összeegyeztetni. De Te is jó szándékból írsz, szóval bocsi, hogy túlreagáltam. :)

Semmi baj: ebből is
2010. augusztus 26. csütörtök, 19:27 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Semmi baj: ebből is látszik, tiszta a lelked.

Katalinnak is kérdéseket tettem fel. Őt sem bántottam, csak vezettem ellenben ;).

Üdvözletem: Tar Antal

Ademon képe
Mi van a gyerekekkel? :)
2010. augusztus 26. csütörtök, 19:33 | Ademon   Előzmény

Mi van a gyerekekkel? :) Nekik sem kell semmi szenvedés, mégis a legtöbben értékelik az életet.
A szenvedés segít megértetni velünk, hogy mi az, amire figyelni kell. Mi az amire nincs szükség, vagy káros.

Miért ne akarhatnánk habos tortát? Ha valamit akar az ember nyilván meg kell valósítani. Nem az a baj, hogy ezt-azt akarunk hanem az, hogy azt várjuk az ölünkbe hullik. Rosszabb esetben már nem is hiszünk benne.

Nem hiszem, hogy bármit is szó szerint meg kell haladni. Bölcsesség és hasznosság önmagunkból önmagunknak, ez szerintem elég fontos lehet. Folyamatos fejlődés. De semmit sem kell elhagyni, kirekeszteni, mert még szükség lehet rá.

te már bölcs vagy
2010. augusztus 26. csütörtök, 20:32 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

te már bölcs vagy barátom.

Mi van a gyerekekkel?

Ha jobban megnézed, bennük is munkál a szenvedés: kis testvér születik, csúfolják az óvodában, eltörik a kedvenc játéka stb.

Arról se feledkezzünk meg, minden gyermek rendelkezik előző életek tapasztalásaival, újabb tanulni valóakkal.

Arról se, lehet a szülő bármilyen "tökéletes", a gyermek lelke sérülhet azért. Pl.: kis gyerek még azt is nehezen viseli el eleinte, ha az Anyukája elmegy a boltba. :)

Miért ne akarnánk habos tortát?

Persze, lehet akarni, de egy szint felett rájön az ember, igazán a "rossz" dolgok sem rossz dolgok. Általuk is fejlődik a jellemünk.

Lemondani nem kell, sőt, el is érhető a habos torta állapot. Attól függ, mi a valódi cél? Kiszakadás a leszületésekből, vagy csak a "jó élet" ;).

Valamint mi is az a habos torta? Mindenkinek mást jelent: gazdagság, boldogság, egészség?

Nekem a gazdagság annyit jelent: mindenem megvan, amire szükségem van.
Másnak viszont: Jaguár, villa, stb. De valóban ettől leszünk gazdagok? Tényleg ?
Életemben szerető emberek vesznek körül, de ha még csak egy is lenne, aki szeret, már gazdag lennék. Sorolhatnám még.

Mi a boldogság? Mikor elégedett vagyok, nem kínoz mindig valami más után a vágy, sem a félelem, sem a fájdalom sem űz. Csak azt érzem, minden jól van, ahogy van.

Mi az egészség? Mikor teljes vagyok önmagammal, lelkemmel, testemmel. Még akkor is, ha a lábam leamputálják. Mert még ez által sem vagyok kevesebb annál, mint aki azelőtt voltam.

Ezt akár most is megvalósíthatjuk. Önelfogadás, és az életünk elfogadása kell hozzá, nem külső tényező, meg a jövőbe kivetítés, hogy majd egyszer csak megvalósítom azt, amit igazán szeretnék. Felelősség vállalás, a tett kellő meglépése, őszinteség önmagunk felé.

Valódi dolgok sosem függnek a körülményeik alakulásától. Bármi is történik, önmagunkban ami lezajlik az tesz mindent "jónak, vagy rossznak".

Én így látom.

Üdvözlettel: Tar Antal

Ademon képe
Ne túlozzunk :D Inkább
2010. augusztus 26. csütörtök, 21:19 | Ademon   Előzmény

Ne túlozzunk :D

Inkább rövidre fogom. Az élethez minden kell. Minden. Bármi jól jöhet bármi beválhat, de semmi sem kötelező. Senki sem lesz kevesebb vagy több mert bevállal ezt-azt, vagy lemond erről-arról. Alapvetően már minden adott, a tudat/lélek minden képességgel rendelkezik, mindegyikre megvan a lehetősége. Csak tudni kell Élni. Szóval minden adott, minden megvan csak bölcsen kell használni őket (akár hatalomról van szó akár szeretetről) Szerintem ennyiben össze lehet foglalni.

Egyébként meg szerintem elbeszélünk egymás mellett...:)

Az előbb mintha olyasmit
2010. augusztus 26. csütörtök, 17:41 | KatiPotter   Előzmény

Az előbb mintha olyasmit írtál volna Domoszlai Katinak, hogy miért hangoztatja a véleményét "kéretlenül". Én már beszélgettem vele az oldalon, és tudom, hogy jó szándékból írja azt, amit ír, és biztosan segít is ezzel annak, akinek szüksége van rá, attól, hogy neked mondjuk pont nincs.
De Te mintha most ugyanezt tennéd, amiért Kati tettét kritizáltad.... Bocsi, ha tévedek. :)
Nagyon hosszan kellene írnom a választ a kérdéseidre, hogy értsd, az életem nem tudom most leírni, röviden sem, ezért ne haragudj.
Szép napot, és további jó böngészést a jó szándékú, és nem feltétlenül okoskodásnak szánt írások között...

Jelenlegi életemmel mik a
2010. augusztus 26. csütörtök, 17:08 | KatiPotter   Előzmény

Jelenlegi életemmel mik a bajok? Vannak bajok mindig, de inkább próbálom a szépet keresni, amiért érdemes élni, bár tény, hogy nem vagyok mindennel elégedett. De jelenleg ez van. Teszem, amit tudok. :)

szeges képe
Totemállatod?
2010. augusztus 27. péntek, 9:02 | szeges

Érdekes, hogy ezt írod. Valami miatt mindig úgy éreztem, a farkasok a testvéreink. Nem tudom miért...:)

Feliratkozás Hírlevélre