Otthon-együtt... | Önmegvalósítás.hu

Otthon-együtt...

Pénteken egy thai étteremben ebédeltünk.....
Tetszett az étterem berendezése, a szobrok, a képek...szeretem a "keleti" stílust.....

Megkérdeztem Szerelmesem, tetszik-e neki ez a stílus, tetszenek e neki a szobrok, képek, amelyeket itt lát....Azt mondta, igen...de az otthonában nem tudná elképzelni...már túl "karakteres"....

ühüm-ühüm...én viszont igen....én eltudom képzelni az otthonomat, az otthonunkat egy kicsit keleties hangulatban....

és ekkor elgondolkodtam.....ha egyszer közös otthon-alapításra kerülne sor, akkor azt hogyan lehet jól csinálni....úgyhogy mindketten benne legyünk a létrehozásban, mindkettőnk stílusának ott legyen a nyoma....és mégis mindketten otthon érezzük magunkat...

ha nincs szobor, akkor jó neki.....nekem viszont lehet, hogy hiányozna
ha van szobor, akkor jó nekem....és neki?

vagy, közös lakberendezésnél, az a legjobb megoldás....hogy csak akkor mondunk valamire igent, amikor arra mindketten igent mondtunk.....legyen az egy tárgy, egy falszín, szőnyeg....bármi.....

és mi a legjobb megoldás?......
van egyáltalán recept a közös otthon megteremtésére....vagy ..."ahány ház, annyi szokás"


Beküldte: | 2013. márc. 18. hétfő - 21:51

Hozzászólások

6 hozzászólás
u.erika képe
Aranyos az elmélkedésed! :) Az jutott eszembe hogy vagy a
2013. március 19. kedd, 21:29 | u.erika

Aranyos az elmélkedésed! :)

Az jutott eszembe hogy vagy a megtartod a párod és megbarátkozol az ö izlésével,vagy többet jársz a Thai étterembe hátha akad egy egyedülálló thai fickó akinek nem lenne ellenére hogy az otthonát thai stilusban rendezze be. :)

De komolyan....lehet hogy mire oda kerül a sor már Te is elveted az ötletet mert mondjuk közben másvalahol meglátsz olyan stilust ami tetszik mindkettötöknek.
Ez a ,,mi lesz ha...?"vagy ,,mi lenne ha...?" rengeteg energia a feneketlen kútba

Bár úgy sejtem azért indítottál blogot a témának mert komolyan érdekel a mások öszinte véleménye.
Az elsö reakcióm hogy hülyeség,meg hogy aranyos....de ha belegondolok sokan vagyunk így ezzel hogy ha megtetszik valami ösztönösen magunknak is akarunk belöle,és nem elégszünk meg azzal hogy az is az enyém amit a látványa nyujtott.
Aztán ha túl sokirányú az izlésünk az otthonunk inkább fog hasonlítani egy bazárhoz ami már nem izléses,bár minden tárgy szép önmagában de a túl sok szép tárgy együtt már nem érvényesül.
Nekem is tetszik a thai stilus,de megelégszem azzal hogy amikor a thai masszázsra várakozom kielégítem a szemem.
Mi magyarok annyi mindenben jók vagyunk de eléggé korlátoltak a lakberendezést illetöen.
Nem gyözöm csodálni a hollandokat,ott olyan mint ha mindenki dekoratör lenne.Elsöre úgy tünik hogy nem is laknak benne mert minden annyira direkt el van rendezve...és az is óriási a számomra hogy képesek összehozni a kis lakásokban azt hogy izléses és lakható is legyen.

Üdv!Erika

Oneness képe
Én és Ő = Mi......
2013. március 20. szerda, 20:36 | Oneness   Előzmény

Kedves Erika....

A thai étterem és a keleti stílus csak elindított bennem egy elmélkedést.....ha eljön az idő és közös otthont szeretnénk teremteni, hogyan csináljuk.....

és azt hiszem itt Kati érezte meg azt, ami benne zajlik.... én-ből és Ő-ből hogyan jöhet létre a Mi...

igen, azért is írok, mert érdekel mások véleménye....de még a véleményeknél is jobban érdekel mások tapasztalata....Azt gondolom véleménye mindenkinek van, engem viszont sokkal jobban érdekel, hogy ki hogy csinálta, kinek mi vált be....mitől lett otthon az otthon....

Éltem olyan kapcsolatban- időszámításom előtt - mielőtt a tudatosodás útjára léptem- amikor bennem voltam én a közösben, de most így visszagondolva, biztos volt bennem egy kis alárendeltség érzés...
Aztán éltem olyan kapcsolatban, ahol én voltam a meghatározó...az én lakásom, én stílusom...Ő meg jött velem....Aztán most egy olyan Férfi a párom, akinek saját ízlése, stílusa van.... és én is tudatosabb vagyok, bátrabban vállalom önmagamat----- Vele vagy mással, ha egyszer eljön az idő...milyen megoldások vannak a közös otthon létrehozására?

Ki hogyan élte meg ezt, kinek melyik megoldás jött be? Megoldás, lehetőség sok van és az biztos, hogy mindenki másképp éli meg....

a közös otthon gondolata bennem elindított egy kis elmélkedést.....és ha bennem elindított, akkor hozzám hasonlóan mások is tapasztalják/tapasztalták azt, amit én....csak mindenki másképp éli meg......aztán van, akinek ez teljesen felesleges kérdés....

mert mindannyian mások vagyunk....más feladatokkal, más tapasztalásokkal.....

Élményekben gazdag napokat
Oneness

Domoszlai Katalin képe
A Téged foglalkoztató kérdés fontos
2013. március 20. szerda, 6:26 | Domoszlai Katalin

hiszen a lakás stílusán túlmutat.

Hogyan jöhet létre a Mi, anélkül hogy teljesen elveszne, alárendelődne az én?

Legyen saját tered a közös életetekben, ahol teljesen az lehetsz, aki vagy, ha a szerelmed idegenkedik a keleti stílustól, meg tudod valósítani úgy, hogy kialakítasz saját teret. Ami belül a tied az megvalósul az anyagi világban is.

Ha lesz kertetek akkor akár a kertben, lakásban pedig érdemes megvalósítani egy meditációs szobát, vagy legalább egy zugot, amit úgy rendezel be, hogy örömöd teljen benne. Lényeg hogy ki tudd fejezni a gazdag és érzelmekkel teli belső világodat.

Mindig van egy legjobb megoldás :-)

Michaelita képe
a közös otthon
2013. március 20. szerda, 20:39 | Michaelita

A közös otthon kialakítása akkor lesz harmónikus, ha egyaránt mindkét fél ízlését tükrözi.
Lehet, hogy Neked most nagyon tetszik a keleti stílus (régen nekem is nagyon tetszett), de nem biztos, hogy hosszú távon mindig keleti tárgyakat szeretnél látni magad körül.
Én is szeretem a keleti tárgyakat és van is belőle több darabom. Kb. 20 évvel ezelőtt a lakás fő helyén helyeztem el őket, de amikor új lakásba költöztem és kicserélődtek a bútorok, berendezési tárgyak, akkor már a keleti tárgyak egy félreesőbb helyre kerültek. Még mindig szeretem őket, de ebbe a közegbe már nem illenek annyira, mint az előzőbe:)

S igen, én magam is egyetértek a Katival, hogy az írásod azt tükrözi számomra is, hogy egy kicsit megérintett a közös élet lehetőségeinek számbavételénél, az hogy milyen mértékig kell/egészséges feladni önmagunkat, hogy harmónikusan együtt lehessünk a párunkkal.
Erre ugyanaz a válaszom, a közös élet akkor lesz jó, ha mindkét fél megőríz valamit önmagából is úgy, hogy mégis jól illeszkedik a párjához, a párkapcsolatához.
Mondom/írom ezt annak ellenére is, hogy otthon olyan nevelést kaptam - ami az én generációmban, abban a népcsoportban, akkoriban eléggé elfogadott volt - hogy a nőknek majdhogynem kötelességük alkalmazkodni a párjukhoz:)
De a nevelés ellenére is megtanultam mára, hogy önmagam feladásával nem akarok kapcsolatot, csak önmagam számomra értékes részeinek megőrzésével (mert másképp oda a lelki békém).

Oneness képe
Otthon édes otthon......
2014. március 31. hétfő, 22:41 | Oneness

Valamelyik nap megnéztem a bejegyzéseim címeit és nicsak mire bukkantam..... pár nap különbséggel, épp egy éve elmélkedtem erről...

Szeptemberben jöttem vissza újra külföldre, hogy megpróbáljunk együtt élni..... működik, úgyhogy úgy döntöttünk jöhet a következő lépés.....március 22én közös otthonba költöztünk....
Társasházi lakásból - kertes házba...... nagyon jó.... szeretem....

Természetesen vannak dolgok, amiket kevésbé szeretek.... például a fürdőszobai mosdót.... hogyan lehet ennyire kicsi mosdót egy fürdőszobába tenni? Éreztem, ahogy gyűlik bennem az elégedetlenség, és akkor egyszercsak arra gondoltam, elég..... mindig fogok találni valamit, ami elégedetlenséggel fog eltölteni, mert én másképp gondolom, másképp látom.... mert nekem mást tetszik.... és azt mondtam magamnak, tessék a pozitív dolgokra helyezni a fókuszt.... úgyhogy elkezdtem a szépre, jóra figyelni....hogy kertes ház.... és a nappaliból a teraszra és kertbe ki lehet menni.... hogy a hálószobánk keleti fekvésű és a napfelkelte gyönyörű..... hogy ha letelepszem az ablak elé, akkor ellátok a messzi távolba ....és meseszép..... hogy van kád - hip-hip-hurrá.... hogy van egy + szobánk, ami vendégszoba, de én is elvonulhatok ha egyedül szeretnék lenni..... hogy van garázs.... szóval ezer és egy ok.... amivel sokkal jobb, mint az előző lakás volt....

és utána eszembe jutott ez a kínai közmondás.... ami azt hiszem az egyik kedvenc közmondásom lett...
"Hasonlítsd össze magad a jobbal és elégedetlen vagy, de hasonlítsd össze magad a legrosszabbal és máris több vagy az elégnél."
mindenben meg kell találni a szépet, a jót..... és örülni annak, ami épp van.....mert épp az a legjobb.... és amikor örülünk annak, ami van.... akkor egyszercsak minden még jobb lesz......

és akkor a következő lépés.... egy-két ezt-azt vennünk kell.... jöhet a közös tervezés......

Domoszlai Katalin képe
Annyira erősen hat ránk a fogyasztói társadalom
2014. április 01. kedd, 5:50 | Domoszlai Katalin   Előzmény

... s ha már a mosdó :-) már a csapból is az folyik :-) hogy vásárolj, legyél mindig elégedetlen, akarj jóval többet és többet...

Ebbe én is bele és belecsúszok, mivel a profit orientált, nagyon profi gépezet a tudatalattink befolyásolására épít...

pedig már jó ideje nem nézek tv-t
a net viszont bombáz bennünket

hacsak tudatosan felül nem írjuk ezt...

Az alkalmazott pszichológiai kutatásokat ugyanis túlnyomó részben erre használják, akik finanszírozzák a kutatásokat és itt óriási pénzekről van szó, nekik bizony nem az a céljuk, hogy az Ember élete, lelke egészséges és boldog legyen, hanem tudatosan fenntartják a frusztráltság érzését, kevesed van, nem vagy boldog, vásárolj!!!

Szerencsére a hála és az öröm rezgéséből született tervek és gondolatok teremtő ereje a negatív teremtő erejénél sokszorta erősebbek.

El kell fogadni, ez a mi világunk szennyezett, ahogy Mooji mondta az átlag ember gondolatainak 95%-a szimplán szemét :-)

Tisztuljunk belül és a külső környezet is megváltozik és igen, idő az kell hozzá...
Pedig a csapból az instant megoldások özönlenek... A Valóság viszont másként működik...

Örülök a sikerednek, Oneness :-)

Feliratkozás Hírlevélre