Panna29 blogja | Önmegvalósítás.hu
alvásparalízis.jpg

Mostanában megint elkezdett foglalkozni az alvásparalízis jelensége, pedig annak most már két éve, hogy utoljára átéltem a testem lebénulását, ami mérhetetlen nagy rettegéssel járt.
Azóta persze tudom, hogy nem kellett volna félnem, legalábbis úgy félnem ahogy akkor abban a pillanatban és az elkövetkező napokban.
az én történetem a következő:
kimerült, fáradt voltam és talán abban az időben túlságosan is stresszesen éltem a mindennapjaimat. Egyik nap du, olyan 15 óra fele elaludtam, soha nem felejtem el, háton feküdtem és aludtam el.

Nemrég írtam egy bejegyzést az álmok amikben lehet hinni címmel. Akik olvasták tudják, hogy milyen rendszeres visszatérő álmom volt! Azonban egy igen megrázó dolog történ Velem, amit megint csak az álmomhoz tudok kötni, ezt szeretném megosztani Veletek.
Már meséltem édesapám elvesztéséről, hogyan éltem meg azokat a pillanatokat!

Vannak dolgok amik szüntelenül átfutnak az agyunkon, fájnak, mert tudtuk, hogy hibáztunk valamiben. Azon gondolkodom, hogy akit szeretünk, azt be tudjuk csapni? Be tudjuk csapni azt, akit elvileg őszintén és igazán szeretünk?
Sokszor azt érzem, hogy az életem egy fantasztikus és szerencsés úton halad, de közben érzek egy kis önzetlen imádatot, amit lehet, hogy csak az egóm igényel!?
Ez vajon másnál is így van?

mandala.jpg

Szerinted valahol a világban létezik egy olyan ember, aki a másik feled?
Találkoztatok már, de a találkozás akkor abban a pillanatban már ismerős volt, mintha tudtad volna a mozdulatait,kérdéseit egyszóval mindent.
Néma csend is lehetett, ami még kínos sem volt.Hallgattátok egymás mondatát, hol te figyeltél, hol ő figyelt, hol pedig néma csendben ültetek és éreztétek azt a hatalmas nagy mérhetetlen tiszta energiát!
És ez a szó merült fel benned:
ÉN igen, BIZTOS hogy ismerem!

Nincsenek véletlenek!Sokszor kerestem a jelentését,összefüggését, de akkor még nem értettem és nem tudtam mit kezdeni ezzel a két szóval. Mint mindenki más próbáltam élni az életem ebben a rohanó világban a lelkemmel pedig nem is foglalkoztam. Abban az időben munkahely váltáson estem túl, a munkahelyemen a megfelelés akarás hajtott, a túlórák száma csak gyarapodott, családommal nemhogy kevés időt töltöttem, de még azt is amikor néha együtt voltunk sikerült, elrontanom.

Tartalom átvétel