Előadás | Önmegvalósítás.hu

Előadás

lotusz.jpg

Egy előadáson járt az elmúlt napokban, várta mert kíváncsi volt milyen élményekben lesz része. Egy színész volt az előadó, ezért érdekelte, hogy vajon milyen témáról fog előadást tartani. Szeretett új dolgokkal ismerkedni, ilyen téren nagyon nyitott volt, legalább is ezt gondolta magáról.
Az este elég érdekesen sikeredett.
A színész csodálatosan adta elő a nagy költők verseit, novelláit, ez rendkívüli volt, az energiái is nagyon finomak lágyak. Viszont maga az előadás nem tetszett .
Úgy érezte magát, mint amikor valaki érettségi után, újra beiratkozik az általános első osztályába, hogy új módszerrel tanuljon meg írni. Az a módszer ráadásul nem volt kedvére való egy cseppet sem.
Biztosan egója is felszisszent kicsit, mikor az akadozva beszélő előadót figyelte, sajnálta is szegényt, de minek vállalkozik olyanra amit nem tud átadni. De az mikor valaki azt mondja a hallgatóságnak, hogy ezt, vagy azt kell tenni, mert az úgy jó, na akkor attól ő rosszul van.
Hogy kinek mi a jó, vagy rossz, azt gyakran még az illető sem tudja eldönteni, de, hogy más mondja meg a tutit, attól meg mindig kiütése volt. Ilyenkor egyből elkezdett agyalni, miért is így. Mert amire azt mondták kell, az neki sosem kellett. Ekkor jött az ellenállás, na persze ezen is érdemes volt elgondolkodnia, mert esetleg a saját merevsége nem engedte be a dolgokat.
Na és eszébe jutottak tanárai, akik igazán jó előadók voltak.
Egy idő után legszívesebben eliszkolt volna az előadásról. Nem állhatta a jövőről szóló negatív fenyegetéseket, mi ez ha nem a gondolat teremtő ereje, nem kivetíteni kell a rossz jövőt, hanem tenni a jót. Sokan erről azt mondták a, nőnek, hogy a homokba dugja a fejét, de ő ezt másképpen gondolta.
Kapóra jött mikor barátnője, szólt, hogy neki nyolckor el kell mennie. Így otthagyta az előadást.
Ő már nem akar másoktól tanulni, ráadásul olyat amit nem érez jónak, ő már a saját mestere szeretett volna lenni és hát az is volt. Mert szeretett a saját tapasztalásából tanulni és hát tett is róla, hogy tapasztaljon.
Eszébe jutott egy régi beszélgetés, mikor tanítója, megkérdezte tőle,
- Te mikor leszel a saját mestered?
- Hát erre pontos dátumot nem tudok mondani - mondta akkor ingerülten.
De már érezte most, ott van, bár a jó pap is holtig tanul és ezt így is gondolta, hogy mindenkitől, minden élethelyzetből lehet tanulni, még azt is, hogy mit hogyan ne tegyünk.
A lényeg érezd, hogy az használ Neked.
Köszönöm tanáraim!

 

 

Beküldte: | 2008. szep. 21. vasárnap - 19:44

Hozzászólások

2 hozzászólás
Inyó képe
Köszönöm Gabi!
2008. szeptember 21. vasárnap, 21:21 | Inyó

Köszönöm Gabi! Nagyon szeretem az írásaidat, nagyon élvezem őket! Sokat tanulok belőlük!

Szeretettel gondolok rád!

SZABÓ GABRIELLA képe
Szia!
2008. szeptember 22. hétfő, 6:46 | SZABÓ GABRIELLA   Előzmény

Ez kölcsönös :).

Gabi

Feliratkozás Hírlevélre