Mahabharata - Az utolsó könyv | Önmegvalósítás.hu

Mahabharata - Az utolsó könyv

Hozzászólások

12 hozzászólás
A képről
2009. március 17. kedd, 11:22 | Balage (útkereső)

Szia Sanyi!
Én is úgy érzem, hogy csak olyan könyveket akarok olvasni, ami vicces, szórakoztató vagy praktikus és semmi köze nincs a lelki fejlődéhez, a világ nagy kérdéseihez.
Amúgy belőlem mindig ellenérzéseket váltanak ki ezek az indiai ábrázolások. Számomra ez a giccseszencia, ami még a nyugati világ puttóin is túltesz. Még a felhők szélén trónoló öreg úrral is teljesen ki vagyok békülve, de ezzel...
Nagyon életszerű, hogy talpig aranyban két lágy, nőies vonású férfi szinte elérzékenyülve mennek kibelezni az ellenséget, olyan hozzáállással, mintha a világ legcsodálatosabb dolgát cselekednék velük.
Olyan, mintha az embernek egy csendéletet kellene festenie egy darab ürülékről, de mivel az ürülék nem túl vonzó, feldíszítjük virágokkal. Akárhogy próbáljuk leplezni a háború borzalmait, a vérontás vérontás marad. Felszínesen ismerem Arjuna királyfi és Krisna történetét, amely lényegében azt mondja, hogy időnként a háborúra is szükség van, mégha Arjunának nincs is kedve a rokonai ellen harcolni. Nekem csak ez az ábrázolás nem tetszik.
Az indiaiakra amúgy is ez jellemző, hogy igénytelenül koszban élnek, de mindent teleaggatnak színes díszekkel.
Ha ott nőttem volna fel biztosan nem így látnám a dolgokat, de hozzám sokkal közelebb áll például a fegyelmezett japán mentalitás, ahol a tisztaság és a rend számít, és nem a díszek fedik el a koszt.
Te mit gondolsz erről?
Balage

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Nem hiszem, hogy a csata szörnyűségeit akarnák leplezni vele.
2009. március 17. kedd, 13:53 | Huszti Sándor -...   Előzmény

Engem is zavar ez a kettősségük. Ebben az életemben ugyan még nem jártam Indiában, de akik voltak ismerőseim, azt mondják, hogy idővel meg lehet szokni, de elfogadni nem!
Nehéz ez nekünk európaiaknak, hiszen a rendről alkotott nézetünket alapjaiban dönti meg!

A sok csicsa is furcsa, de lehet, hogy csak a mi ízlésünk szűkült be az elmúlt évtizedekben, hiszen egy matyó hímzés is van ennyire színes!

A díszítés mindenütt jelen van az indiaiak életében, nem hiszem, hogy a csata szörnyűségeit akarnák leplezni vele.
A Mahábhárata amúgy is olyan leplezetlenséggel beszél a több százezer harcos haláláról, a napokig tartó vérfürdőről, hogy ezzel is azt mutatja: Nincs semmi baj a halállal, a háborúval, a gyásszal ... ha a mögötte meghúzódó szándék tiszta és tudatos!

De kérlek Titeket, ne lázadjatok az én szavaim alapján ezen filozófia ellen! Természetes, hogy ellenérzést kelt bennünk, ez a szerintünk értelmetlen öldöklés.
Olvassátok el a könyvet, értsétek meg a hindu világkép, filozófia mondandóját és akkor a helyére kerül ez is.

:-)
2009. március 17. kedd, 13:56 | Almás (útkereső)   Előzmény

Olvassunk ? De akkor ez legyen az utolsó könyvünk ? Vagy nem ? :-)

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Sokan azért nem is akarnak megvilágosodni...
2009. március 17. kedd, 14:48 | Huszti Sándor -...   Előzmény

Ez a kockázata meg van!

Látod, sokan azért nem is akarnak megvilágosodni, mert attól félnek, hogy akkor már soha többé nem tudnak egy jót enni, szexelni, hazudni, nevetni...

Félelem ?
2009. március 17. kedd, 15:08 | Almás (útkereső)   Előzmény

Elég nehéz elképzelni hogy esetleg megvilágosodottan a fenti dolgok nem is lesznek olyan vágykeltőek :-)
Vagy szerinted maradnak ?
(nézetem szerint a megvilágosodást én a földi lét utáni életbe teszem :-) és elkerülhetetlennek tartom. kíváncsi vagyok rá, de azért nem siettetem )

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Szerintem akkora beteljesedése van egy megvilágosodottnak, hogy
2009. március 17. kedd, 15:54 | Huszti Sándor -...   Előzmény

Szerintem akkora beteljesedése van egy megvilágosodottnak, hogy utána semmit nem fog kívánni az itteni javakból!

Én inkább abban hiszek, hogy bárhol, bármikor elérhető a megvilágosodás, ha a lélek körüli burok elérte azt a tisztaságot, ahol képes meglátni a valóságot.
De ha valakiben ellenállás van felé, vagy még nagyon mást akar csinálni, akkor szinte biztosan messzebb van tőle, mintsem hogy hirtelen rátörjön a végső élmény!

HajduM képe
Én arra gondolok, hogy a koszos rendezetlenség látszata kapcsán,
2011. május 11. szerda, 7:28 | HajduM   Előzmény

Én arra gondolok, hogy a koszos rendezetlenség látszata kapcsán, hogy bár az utcáikon folyik a trágyalé, azért azt is hallottam, hogy a lakásaik belseje viszont tiszta és makulátlan.. Nem a nyomornegyedekben persze, hanem az átlag indiairól gondolkodva. Bár én sem voltam még Indiában, de ha ez úgy van, hogy a külső koszos ápolatlan, de a belső tiszta és rendezett, akkor ez egyenes következménye annak a szemléletnek, mely szerint a test, a külső szinte egyáltalán nem fontos, hanem a belső világuk tisztaságával foglalkoznak. A díszítések pedig valószínűleg szimbólumok, ahogyan a matyó hímzés motívumai is szakrális szimbólumok, nem pedig önkényes díszítőelemei valaminek. Elsősorban tehát nem esztétikai célokat szolgálnak, hanem kapcsolatot az Isteneikkel, akiket persze díszesen kell ábrázolni, mert az a belső "tiszta" világukra utal vissza....

Válasz
2016. július 26. kedd, 5:55 | LátogatóSalamon Mária (útkereső)   Előzmény

Japán rend és fegyelem? Az a fene nagy fegyelem olyan, mint egy agymosó kiképzőtábor. Csak néhány kifejezés, ami miatt a japán történelem legalább olyan embertelen és visszatetsző, mint az indiai: szamuráj, ronin, rituális öngyilkosság.

Földhözragadt
2009. március 17. kedd, 12:14 | Almás (útkereső)

Véleményeim:

Szeretem a könyveket!
Szeretem megismerni belőlük mások gondolatait, érzéseit.
Szeretem tanulni, szokni mások szavajárását, stílusát.
Lehet ez egy fölhözragadt nem a szellemiség magasába tartó gondolkodás, de én szeretek még itt is élni a földön, annak ellenére hogy érdekel a lelkem sorsa is :-)
Szeretnék még sok könyvet olvasni!!

Nem, nem szeretem a háborút!!
Egyszer kéne egy fantáziafilmet csinálni abból, hol tartana a világ, háború nélkül. El tudjátok képzelni ?
De hisz nem a háború az egyetlen ember alkotta borzalom. S nem is kötelező.
Élhetnénk erőszak és egyéb szörnyűség nélkül. Milyen lenne?

?

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Teljesítsd a kötelességedet, ne várd az eredményt!
2009. március 17. kedd, 13:42 | Huszti Sándor -...   Előzmény

A képen az látható, amint Krishna (kékes bőrszínnel) és Arjuna a kuruksetrai csatába hajtanak a harci szekéren. Arjuna az egyik főszereplője a műnek, egy majdnem makulátlan lelkű királyfi.
Krishna isteni inkarnáció, elvállalta, hogy Arjuna szekérhajtója lesz, miközben támogatja, védelmezi és tanítja az ifjú királyt.

A csata kezdete előtt játszódik az a híres párbeszéd, amikor Krishna feltárja Arjuna előtt a karma-jóga titkát, az önzetlen cselekvést.
Önzetlen, azt jelenti, hogy nincs benne semmilyen önző, önös szándék, érdek. Azt mondja az Úr, hogy úgy cselekedj, hogy ne legyen mögötte sem jó szándék, sem rossz szándék, és semminemű érdek!

Arjunának a trónját kell megvédenie a saját rokonai, barátai, ismerősei ellen. Ezért kétségek gyötrik, hogy harcoljon ellenük és azzal bűnt követ el, vagy engedjen a trónbitorlóknak és akkor nem követte a dharmáját?! / Dharma ~ feladat, kötelesség /
Krishna azt mondja:

"Teljesítsd a kötelességedet, mert semmi sem illik annyira a született harcoshoz, mint a derék csata..! De ha kitérsz a harc elől, holott rendelt kötelességed ez, bizony, akkor bűnt követsz el. ... Ne önző célokért, ne hatalom és diadal vágyából emeljed a fegyverzeted, hanem azért, mert a kifürkészhetetlen sors erre a helyre állított, és kötelességed parancsol a harcba.
Ne várd az eredményt, a helyes cselekedet vezéreljen, nem pedig a gyümölcse amelyet az hoz majd. Önzés ne kapcsoljon soha semmi tetthez, szabadon szilárdan cselekedjél, mert csak a silányak munkálkodnak azért hogy jutalmat nyerjenek."

Vagyis ha az a dolgod, hogy harcolj, akkor tedd azt, és ne foglalkozz mások véleményével, erkölccsel, jutalommal és büntetéssel. Tedd azt, ami helyes és hagyd el, ami szerinted jó!
Helyes az, ami elrendeltetett, ami az út, aminek lennie kell!

Érdekes lenne egy olyan világ, ahol például a tolvajt nem ítélik el, mert úgy gondolnák, hogy ez a dolga, lopjon! Akit pedig  meglopott, az meg nyilván megérdemelte, mert ez volt a végzete.

Rossz? Jó ?
2009. március 17. kedd, 13:51 | Almás (útkereső)   Előzmény

Ha elfogadnánk a rosszat mint elkerülhetetlen sorsot, akkor az azáltal jóvá lenne ?
Akkor is ha valaki azt gonoszságból tenné ?
Mert ha nem lenne benne gonoszság, miért tenné ?
Esetleg tudatlanságból?
Lehet valakinek a pusztítás az élete feladata?
Hiszed, hogy azért vannak a szerencsétlenek hogy legyen kin gyakorolni az irgalmasságot ?
Ha egy kis indíttatásom is van rossznak lenni, nyugodtan tegyem csak meg, hisz ezzel csak a küldetésemet teljesítem?
Ez így nekem vadul hangzik...

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Szerintem a gonosz, a jó vagy a szerencsétlen, egy-egy állapotai
2009. március 17. kedd, 14:12 | Huszti Sándor -...   Előzmény

Szerintem a gonosz, a jó vagy a szerencsétlen, egy-egy állapotai a létet gyakorló léleknek. Meg kell élnie, cselekednie kell a belülről fakadó erők hatására, majd tudatosítania azt a szerepet, hogy tovább tudjon lépni rajta!

Ez egy fejlődési folyamat, és valahogy így nézhet ki:

  1. A létezés kezdetén gyengék és naivak vagyunk. Jó tenyészet ez a szerencsétlenkedésnek.
  2. Majd ahogy erősödünk és megérezzük az akaratunkat, megpróbálunk hatalmaskodni másokon, ezért a gyengébbek, és naívak ebben lesznek partnereink.
  3. Idővel már kevés lesz a környezet elnyomása, változtatni, teremteni akarunk, de állandóan kudarcot szenvedünk. Ez frusztrál és megszüli bennünk az indulatokat, haragosak, agresszívak, dühöngők leszünk.
  4. De ahogy ez az állapot is tudatosul bennünk, úgy felismerjük és elfogadjuk: Nem győzhetünk minden ellen, nekünk kell behódolnunk a világ törvényei előtt, és ez így is van jól! Ez megszüli bennünk az elfogadást.
  5. Idővel, már annyira tudatosakká válunk, hogy ezt másokkal is meg akarjuk osztani. Így leszünk jószándékú segítők.
  6. Majd sok kudarc után belátjuk, mindenkinek önerőből kell megmásznia ezt a létrát, senkit nem tudunk átsegíteni egy fokon sem! Ezzel elengedjük a segítő jószándékot.
  7. Végül, nem marad már egy szerep sem, hiszen magunkat felemeltük, a többieket úgysem tudjuk, így hagyjuk folyni a világot, részévé válunk a világnak.
    Ezzel születik meg az, aki tudatosan hagyja kiáramolni a cselekedeteket. Nem válogat jó és rossz között, csak teszi a dolgát.

Feliratkozás Hírlevélre