Család | Önmegvalósítás.hu

Család

Vannak dolgok amik szüntelenül átfutnak az agyunkon, fájnak, mert tudtuk, hogy hibáztunk valamiben. Azon gondolkodom, hogy akit szeretünk, azt be tudjuk csapni? Be tudjuk csapni azt, akit elvileg őszintén és igazán szeretünk?
Sokszor azt érzem, hogy az életem egy fantasztikus és szerencsés úton halad, de közben érzek egy kis önzetlen imádatot, amit lehet, hogy csak az egóm igényel!?
Ez vajon másnál is így van?

Vajon, hogy segítenél feldolgozni egy kisgyereknek azt, hogy meghalt egy hozzá közel álló személy, rokon?
Hogyan magyarázod el halál fogalmát?
Te mit tennél? Elvinnéd a temetésre?

statue-of-liberty-ny.jpg

Egy kerek hónapot töltöttem együtt egy sosem látott amerikai rokonnénivel. Családfa írás végett érkezett. A családból én beszélek egyedül angolul, egyértelmű volt a feladat. Örültem, hogy nem kell nyelviskolában frissíteni, jó tanulás lesz.
Ő 65, én 24. Már jó fél éve rendszeresen, szinte naponta íméleztünk, eszembe se jutott hogy bármi baj lehet. Nagyon megszerettem, rendkívül segítőkésznek ismertem meg, sőt, talán túlságosan is. Eszembe se jutott hogy az amerikai sztereotípiába beletartozhat...

Mama

http://www.youtube.com/watch?v=ZvWl-1VhftU

Ez az a szám, ami rendkívül mély megrendülést okozott és mindig rezdüléseket okoz minden alkalommal, amikor hallgatom…
Hol csak potyognak a könnyeim, hol zokogok… mindig meghat…

„Jó lenne most káromkodni
vagy beszélgetni néha.”
Hányszor éneklem ezt magamban egy nap, már nem is számolom…
Persze a düh és a harag oldalán sokszor káromkodok.. neki is…

Hogy kicsoda Szürke?

Szürke, egy farkas...
Nem vagyunk teljesen egyek, ám semmit nem érez, amit én nem érzek, és semmit nem lát, amit én nem láttam...
Sokat tanultam tőle, és ezek az írások, az én élményeim, a bennem élő farkas szemén át nézve...

Olvassátok olyan örömmel, amilyen szeretettel én írom...

"Kedves olvasóm...

Itt bármit olvasol, az az enyém, én írtam, az én lelkem egy szilánkja...
Kiírom mindazt, amit hordani nem tudok, vagy nem akarok tovább...

Tartalom átvétel