Család | Önmegvalósítás.hu

Család

Férfi-nő. Egyház, hit, papok. Ezoterikusok, szabadgondolkodásúak. Zenészek, könyvtárosok, parasztok. Mikulás.
Mindegyik témával kapcsolatban éltek, élnek bennünk elgondolások, amik nem biztos, hogy úgy is vannak! De tömegtapasztalaton alapulnak, és "nem zörög a haraszt...".
Ha belegondolok, szinte minden létezővel szemben vannak ilyen egyforma gondolatok. Ilyenekből élnek gyakorlatilag az egész popszakma szövegírói. :-)))
Néha elgondolkodom, mikor, meddig élünk előítéletek mentén? Mit nem teszünk meg, amit megtehetnénk, mert nem illik, nem szokás...

hoember.jpg

A téma korábbi szakaszában azt taglaltuk, hogy mitől is ennyire elviselhetetlen sokak számára a fájón szürke január, mitől okozhat kedélybetegséget, letargiát, és mit tehetünk ez ellen? Itt tartottunk:" kinek, miként sikerült elfogadnia, hogy a szép és kellemes ünnepi élmények nem múltak el lényegében, csupán beépültek, átalakultak. Mennyire tudatos ez bennünk? Most is itt vannak velünk, csak nem tudunk róluk...? - vagy nem nagyon.. - vagy csak egy kicsit? De mire elég, ez a kicsi?

club_1008368_1207154787969.jpg

Május volt, erre jól emlékezett, mikor a férfi hazatért a börtönből.
Május volt, gyönyörű, már érett a korai cseresznye és szikrázóan sütött a nap, tiszta, meleg, tavaszi szellő lengedezett.
A férfi boldog volt, hogy végre letöltötte büntetését, azért amiért, de mindenképpen okozója volt annak ami miatt, rabként élt 18 hónapig. Akkor volt a huszonötödik házassági évfordulójuk, pontosabban, egy héttel később ért haza.

faleveles.jpg

Amikor még a színes is szürke... - igen, az valószínű egy téli időszak, mondjuk a kellemes, vidám ünnepek utáni január... - ilyenkor az energiáink elbújnak valami mackóbarlangnak álcázott zugba, reggelente naná, hogy semmi kedvünk kimászni a jó meleg paplan alól a rideg, sötét, szürke semmibe... - ha mégis sikerül, egész nap morcosak vagyunk, kedvtlenek, enerváltak, álmosak... - és alig várjuk, hogy ez az egész állapot múljon már el.

rgség.jpg

Sírt, sírdogált, vasalás közben. Tegnap is rossz hangulatban aludt el, de már előző reggel valami nehéz érzéssel kelt fel, akkor még nem értette mi a baja.
Szombaton leugrottak az édesanyjához, hogy koccintsanak az új évre. Hisz most volt szabadnap bőven, így összebeszéltek, a lánya az öccse, a fia és a nő, hogy ezt a napot töltsék ott.
Igazából karácsonykor tűnt fel, mennyire feledékeny az anyukája. Akkor úgy volt ezzel, mit lehet tenni, megöregedett, már nem a régi, ő elfogadta, így működnek az öregek.

DSC00174.JPG

Ez volt az első karácsonyom, ami nem abban a ritmusban történt, ahogy eddig...
Egyetemista vagyok, huszonéves, kezdek elszakadni a családtól és a magam útját keresni-járni. Idén összeköltöztem a Kedvesemmel, amit a szüleim nem jó szemmel néztek, de elfogadtak... súlyosbítottam a helyzetet azzal, hogy közöltem, a születésnapját (dec. 25.) Vele szeretném tölteni, mert kerek évforduló, és ilyen ajándékot biztos nem kapott még...

Kép6.jpg

Bejglit sütött, megígérte az édesanyjának, hogy süt bejglit, minden évben sütött, kivéve tavaly, mert csak látogatóban volt itthon.
Megfogadta, hogy igyekszik betartani az arányokat, tészta is lesz a bejgliben, nem csak töltelék.
Mert a bejglije többnyire úgy nézett ki, hogy csak kívül látszott a tészta, olyan vékonyra nyújtotta, de az íze az finom volt.
Most csak kétfélét készített, mákosat és diósat, a gesztenyés és a gyümölcsös az idén kimaradt, nem volt sem kedve, sem türelme többféléhez.

miscellaneous_166.gif

Szeretnék Veletek megosztani 3 szép Karácsonyi verset, amit az interneten találtam.

Karácsony a temetőben

Itt állok a temetőben, néma csendben,
Az élet rohanása messzire lebben.
Reggel van. És mint régen csak ketten vagyunk.
Ilyen a mi meghitt, boldog Karácsonyunk.

Óh! Ha elmondhatnám, mennyire hiányzol!
Nincsen, olyan nap ne gondolnék rád százszor.
Hiányzik jó szavad, gyengéd érintésed,
Nagy emberséged és boldog nevetésed.

Még most is hallom korholó, feddő szavad:
- "Fiam! Mindig a jó, igaz úton maradj!"

Mese a kis fenyőfáról

Tartalom átvétel