Friss tartalom | Önmegvalósítás.hu

Friss tartalom

Már Magyarországon felvettem a kapcsolatot két magyar lánnyal, akik kb. féléve a szigeten laknak. Nagyon aranyosak voltak! Kiderült, hogy az addigi albérletüket felmondták és már ki is néztek maguknak egy nagyobb házat, amihez egy harmadik bérlőtársat keresnek. Tehát jól indult a dolog, de aztán ahogy folyamatosan dolgoztam magamban azon, hogy hogyan szeretnék élni, éreztem, hogy valami megváltozott. Az indulás előtti héten megtudtam, hogy nem sikerült a kiszemelt házat kibérelniük és inkább megmaradnak kettesben. De megadták azt a címet, ahol eddig laktak.

Ismét voltunk MediBall-ozni a Ligetben. Szép idő volt, jól éreztük magunkat, és az árnyas parkban nagyon jól esett egy kis mozgás. Energetikailag is helyre tett bennünket, így most már mindenütt áramlik bennünk a chí!

Újabb mozdulatokat, mozgás kombinációt tanultunk Zolitól. Nagyon ügyesen tanít - rendszerben, egymásra építve a mozdulatokat. Közben mindig elmagyarázza a mozgás és a psziché összefüggéseit is, így nem csak leutánozzuk, de meg is értjük a mozdulatok lényegét!

astrologia2.jpg

Saját játékszabályaid szerint élsz.
A számodra fontos szabályokból fog állni az életed.
A fontos szabály nem biztos, hogy pozítiv.

Saját határainkat a teljesületlen vágyainkon keresztül ismerhetjük meg.
A teljesületlen vágyakat nem a kioltásukkal kell csökkenteni.
Teljesületlen vágy: - megfontolással magam fölé helyezett korlátok
- a határokat az ego építette.
Nem lebontani kellene, hanem az egot is kiterjeszteni.

Csak az a jelenség provokál, ami akar tőled valamit. A többi üzenet.

Segítségre lenne szükségem!Az eset a barátnőmmel történt meg és most teljesen tanácstalan, velem együtt.
A házassága döcögős, úgy két éve. Az a legnagyobb baj, hogy nincs meg a "szikra" olyan kis megszokós lett és mert nem utálják egymást, "elvannak egymás mellett". Persze a szikra hiányzik mindkettőjüknek, de folyamatos "fáziskésésben" vannak egymáshoz képest, vagyis, amikor egyikük nyitna, a másik hárít, majd rájön, hogy mégis nyitni kellene, de addigra a másikuk megy át hárítóba.

Másfél hét után van személyazonosító számom és rezidens vagyok Spanyolföldön, vízen, levegőben - egy újabb csoda - és ami a legfontosabb, hogy már nem kapok frászt, amikor hozzám szólnak. Aki ismer, az tudja, hogy ez a leggyengébb láncszemem.

Olívaolajban megpároltam a finomra vágott hagymát, majd hozzáadtam az ugyancsak apróra vágott paradicsomot, paprikát. Én ilyenkor szoktam az ilyen típusú ételeket megsózni, hogy engedjenek egy kis levet és ne kelljen vízzel felöntenem.

Pár perc után hozzáadtam a feldarabolt franciazellert és a csíkokra vágott káposztát, aztán következtek a fűszerek:
gyömbér, fehérbors, kurkuma, őrölt babérlevél. Kb. 5 perc párolás után felöntöttem egy doboz tejszínnel.

Este 9-re értem a szállásomra, amit még Magyarországon foglaltam az interneten. Összesen 4 éjszakát, így tulajdonképpen volt 3 napom, hogy a kijelentkezésig otthont találjak magamnak. De nem akarok ennyire előreszaladni, hiszen még csak most értem a szigetre és enni- innivalót kell szereznem, meg aztán szeretnék időben rendben haladni.

Mennyire fontos a külső, vagy inkább a belsőt helyezed előtérbe?

Megtörtént-e már veled, hogy a külseje miatt nem vállaltál fel valakit?

Vagy az ellenkezője, vonzódtál valakihez és minél jobban megismerted annál világosabb lett,
hogy nincs egy közös gondolatotok.

Nyári reggel volt, még hűvös, de érezhető volt, hogy ma is meleg lesz. Vasalt, nem szeretett vasalni, így aztán összegyűlt egy jókora adag és nem halogathatta tovább. Közben zenét hallgatott, mikor a Krisna völgyben jártak akkor vette a cd-t. Felidézte az emlékeket, a fantasztikus kisugárzású énekesnő azzal kezdte a koncertet, hogy az első dalát a tanítójának ajánlotta fel hálája jeléül. Megkérte a közönséget ők is küldjenek a hálájukból tanítójuknak.

Köszönöm, azoknak akik próbálkoztak valamit tenni értem.
Kezdem magam úgy érezni, mint egy brazil szappanoperában. Ma reggel elég szörnyen ébredtem fel. Ambivalens érzéseim teljesen lebénították az életfunkcióimat, és picit megijedtem, hogy lassan már nem tudom ki vagyok...  

Azt mondták rá, naiv, ezzel sehogy sem tudott megbarátkozni. Általában megbízott az emberekben, időnként túlzásba vitte.
Mikor tornászni ment akkor az óráját nem tette a zárható fiókba, eddig soha nem lopták el, miért most, ő sem lop, na igaz, hogy a börtönök nem üresek, de gondolta vele ilyen nem fordulhat elő.
De előfordult, elveszett a szép órája, amit még a férjétől kapott valamilyen neves alkalomra. Azt gondolta, ez azt jelenti, ne foglalkozz az idővel, az idő múlásával, igy aztán nem hordta másik óráját sem.

Gondolom segítségre van szükségem.

Mint mindenki más, így én is túl vagyok már néhány szakításon. Amik eddig nem viseltek meg. Valahol mindig meg tudtam érteni, vagy fel tudtam dolgozni. Most mégsem úgy működik a dolog, ahogy én azt szeretném.
A párkapcsolatom, nagyon a végét járja. Eléggé be lett szennyezve, és magam sem értem, hogyan kerültem ilyen képtelen helyzetben.
Reálisan átlátom a helyzetem, és látom azt, hogy nekem is az lenne a legjobb, ha véget érne az, amit éppen most csinálok, de nem tudom magamévá tenni a gondolatot.

ninja_harcos.jpg

Fakardoztak délután a gyermekeim, amikor eszembe jutott egy kísérlet. Mondtam nekik, hogy játszunk ninjásat! Fejlesszük ki azt a ninja képességet, hogy érzékeljük a hátunk mögött lopakodó orgyilkost és a támadását megelőzve csapunk le rá!
Ez tetszett a lurkóknak, és végül engem is nagyon meglepett a kísérlet eredménye!

Egy-két éve a Spektrum TV egyik harcművészes műsorából láttam egy epizódot, amiben különböző harcművész Mesterek bemutatták, hogyan érzékelik az intuíciójukkal vagy a belső látásukkal az ellenfelüket akkor is, ha az a hátuk mögött van, vagy éppen be van kötve a szemük.

A repülőgépen, melyre Angliában szálltam fel, két idősebb hölgyet kaptam útitársamul.

Az utazás alatt próbáltam folyamatosan nyitva tartani magamat, ami fantasztikus volt, de néha muszáj volt egy kicsit szüneteltetnem, mert különben végigsírtam volna a több, mint 5 órás utat. Nagyon mélyen megérintett a hatalmas víztömeg látványa és átrepültünk Franciaország felett, ami csodálatos volt. Így érthető, hogy folyamatosan a könnyeimmel küzdöttem. Még most is kicsordulnak, ahogyan ezeket a sorokat írom.

Picikét jobban érzem magam. Az alvás rendkívül jótékonyan hat a tudatalattim működésére. Lenne kedvem átaludni néhány hetet, hogy mire felkelek, minden rendben legyen.

Problémát jelent számomra, hogy túl sokat gondolkodom. Érdekel minden folyamat, mi miért történik velem, főleg ha az állapotomat én-idegennek élem meg.

Minden elmúlás egy kis halál. Minden halál egy újjászületés. Az életben minden annyira mulandónak tűnik. És én vagyok annyira emocionális, hogy tragikusan éljem meg a kudarcokat.

Menetrend szerinti járatokkal repültem a szigetre, azért írom többes számban, mert Angliában át kellett szállnom. Tehát fapadossal utaztam és az elmúlt pár hónapban volt alkalmam az ilyen típusú járatokat üzemeltető légitársaságokkal és azok szabályaival megismerkedni. Pár hasznos infót leírok, hátha jól jön még valakinek.

Kép 081.jpg

Ezen a nyáron több alkalom adódott arra, hogy úgy barangoljak a természetben, mint amikor gyerek koromban nagyanyámnál a tanya környéki erdőkben, mezőkön, dombokon.
Mivel ott társaságom nem nagyon adódott, legfeljebb a szomszéd tanyán a fiúk. Az unokatestvéreim nálam jóval idősebbek voltak, az öcsémmel meg nem küldtek a mamához, mondván ha együtt vagyunk veszekszünk.
Így maradtak a magányos nyarak.
Időnként unatkoztam, de többnyire feltaláltam, elfoglaltam magam.