A hasonlóságot vagy a különbséget vesszük észre egymásban? | Önmegvalósítás.hu

A hasonlóságot vagy a különbséget vesszük észre egymásban?

2010. június 14. hétfő, 16:05 | Huszti Sándor -...

Számos konfliktus és el nem fogadás kiindulópontja az, ha a másságot, a különbséget látjuk a másik emberben. Ugyanakkor ha a hasonlóságot, azonosságot vennénk észre, akkor el tudnánk fogadni akár ugyan azt az személyt is, akit korábban nem bírtunk!
Vajon miért éppen a hasonlóságot vagy a különbséget vesszük észre a másikban? Megszokás kérdése, hogy mire figyelünk, vagy ezt mindig a helyzet adja?

szeges képe
Nekem a helyzet...
2010. június 14. hétfő, 20:44 | szeges

Nekem a helyzet adta szinte egész életemben.

Eléggé előítéletes voltam, remélem ma már nem annyira, és nagyon fontosnak tartottam a z első benyomást. Ha valaki elsőre szimpatikus volt, sokáig megtarthatta ezt a pozíciót, mert könnyedén átsiklottam a részletek, hibák felett.

Ha viszont elsőre nem jött be, akkor jó sokáig úgy is maradt, ott pedig még a lélegzetvételébe is belekötöttem volna.

Ma már, szinte nem is találkozom olyan emberrel, aki ellenszenves lehetne valamiért. Talán nagyobb lett bennem az elfogadás, a mások megértése, nem tudom.

Helyette még azt se mondhatom, hogy közömbösség lépne fel nálam, mert ha nem is dúl bennem a szimpátia valaki iránt, akkor is inkább kíváncsisággal szemlélem, mint haraggal...

És hogy miért a hasonlót vagy a másságot vesszük észre a másikban? Szerintem csak azért, mert arra vagyunk ráhegyezve, és rajta keresztül próbáljuk meg lemérni, hogy jó irányba tartunk-e, vagy sem...:))

Jó a videó..;))

beatrixalyssa képe
hasonlosag, kulonbseg
2010. június 14. hétfő, 23:03 | beatrixalyssa

erdekes tema. volt egy nagyon jo baratom, sajnos mar nincs kozottunk. o mondta, hogy akik minket korbevesznek, csalad, barat, ismerosok, mind tukorkepeink. minden eletszakaszban uj emberek alkotjak ismerossegi korunk es ez mindig attol fugg, eppen melyik-fazisban- vagyunk a valtozas utjan. azt hiszem, a hasonlosag az elso es a kulonbseg az utobbi.

Michaelita képe
attól függ...
2010. június 15. kedd, 10:00 | Michaelita

Nagyon jó kérdés, köszönet érte!

Véleményem szerint egy bizonyos fejlettségi szintig a korábbi lelki lenyomatok, minták befolyásolnak, s annak megfelelően reagálunk. Amint ezeket igyekszünk kitisztítani, elengedni, már egyre kevésbé befolyásolnak.

Utána szerintem már attól függ, hogy mit szeretnék, mit akarok látni, hogy mennyire vagyok ura a saját gondolkodási folyamataimnak, hogy mennyire tudom irányítani, mennyire tisztán tudom látni önmagamat és a másik embert, s mennyire vagyok szabad a korábbi (előző életbeli) karmikus mintáktól.

Akit érdekel:) ebben a témakörben van egy nagyon jó könyv: A boldogság művészete (Kézikönyv az élethez). Dr Howard C. Cutler pszichológus írta, a Dalai Lámával készített interjúk, tanítások, tudatunk irányítási folyamatainak leírása alapján.

Számomra legtalálóbban ezt Epiktétos fogalmazza meg. Idézem:
"Minden dolgot két oldalon lehet megfogni: az egyik oldalon lehet vinni, a másik oldalon nem. Ha a testvéred igazságtalan hozzád, ne arról az oldalról fog meg a dolgot, hogy igazságtalan: mert ezzel a megfogással nem lehet a dolgot "hordani"l
Inkább arról az oldaláról fod fel, hogy a testvéred és veled együtt nevelkedett: így az elviselhető részén nyúlsz a dologhoz."

Hm...Lehet, hogy nagyon leegyszerűsítettem a dolgot??

szeges képe
Erről jut eszembe...
2010. június 15. kedd, 10:17 | szeges   Előzmény

Ősszel Európában csak Budapesten "vendégszerepel" a Dalai Láma.

Én ezt (is) kihagyom, de hátha valakit érdekel...

http://www.broadwayjegyiroda.hu/event.php?eid=1970

hermess képe
H: Jó tisztán látni
2010. június 15. kedd, 19:42 | hermess   Előzmény

Egyszer már volt szó erről valahol...

A Fizikai síkon a különbözőségek, az egymást kiegészítő, de különböző képességek, a polaritás vonzzák egymást.

Az asztrális-mentális síkon, a psziché birodalmában a hasonlóságok, a hasonló értékek és értékrend, az egyirányú érdeklődés vonzzák egymást.

Több gond is van ezek értelmezésével.

Egyrészt egymásba mosódnak a síkok az értelmezés során, mert ha két dolog a fizikai síkon különböző, azoknak fentebb is különböző pszichikai tartalmai lesznek . És fordítva, ami fent hasonló - az lent is hasonló formában, képességben nyilvánul meg.

Már most, ha lent a fizikai testében egy férfi és egy nő (az egyik legnagyobb polaritás) imádják egymást, föntebb a pszichikai síkon az ehhez a polaritáshoz tartozó férfi érzelmi-gondolati tartalom és a női megfelelő egyszerűen irritálja egymást (férfi és női logika, hozzáállás, autóvezetési stílus, stb.)

Vagy ha fent hasonló az értékrend és az irányultság - az lentebb szintén hasonló képességekben fog megjelenni, és bizony ebből unalom, vagy versengés lesz, mert itt az ellentétek vonzzák egymást. Ne feledkezzünk meg erről sohasem!

Másrészt, ami a fizikai síkon található, az állandóan változik, idővel bizonyosan átalakul. De minél feljebb vizsgálódunk, annál tartósabb dolgokat találunk. Ami örök és sohasem változik, az maga a Szellem, és a Szellemi Törvények. A feltétlen szeretet tartósabb, mint a szerelmi vágy.

Vagyis tényleg érdemesebb hasonlóságok mentén társat választani, kapcsolatokat és közösséget építeni.

Legvégül harmadszor - az értékrend is változik a tudatossági szintek, a személyiségfejlődés függvényében, sőt a különbségek olyan nagyok tudnak lenni, hogy a kommunikáció ellehetetlenül. Társat úgy érdemes választani mindenben, hogy a tudatossági szintje legyen azonos az enyémmel, mert akkor az értékrendje már majdnem biztos, hogy hasonló lesz. Minél feljebb tart, annál inkább.

Így hát, ha valaki nagyon vágtázik a spiritualitás felé, és a társa nem követi - jó ha lecsendesedik, mert a meg nem értés garantáltan bekövetkezik. Mindig arra jó figyelni bármelyik síkon, ami erősíti a vonzást. Ha valami egyik síkon idegesít, keresd meg a másik végét a másik síkon, ott megtalálhatod a vonzó részét. Csak a figyelmed fókuszát kell átvinni.

Mindezek után negyedszer - ha az eddigiek maradéktalanul passzolnak, és még a fizikai vonzás is fennáll a társak között, akkor azt nagyon, de nagyon kiérdemelte, akinek ilyenben része van! Sokat dolgoztak érte önmagukon és a kapcsolaton.

Jókívánságaimat küldöm Nekik!

egyre határozottabban
2010. június 15. kedd, 19:52 | csaesz   Előzmény

gondolom azt, hogy ha a társunk nem vágtázik annyira a spiri úton, az még nem ok arra, hogy mi bevárjuk őt. Hosszú -életeket átívelő- távon nem túl okos dolog azért lefékeznünk magunkat, mert egy másik szeretett fél nem akar velünk egy iramban haladni a saját útján. Előnyösebb inkább az elengedés gyakorlása, ha már olyan nagy a különbség.

hermess képe
H: Én sem a fékezésre szavazok
2010. június 16. szerda, 12:01 | hermess   Előzmény

... csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy ez egy gyakori probléma a kapcsolatokban, és jó tudni róla. Ha másik nem képes veled menni, akkor ott kell hagyni. Ha lehet. Mert azért még karmikus feladatunk, törlesztésünk lehet iránta.

Másrészt meg, csak azért a spiritualitásba menekülni, mert rengeteg megoldatlan problémánk van, és azt képzeljük, hogy majd bizonyos "technikák", "varázslások" és "bevonzások" segítségével majd mindent sokkal könnyebben megoldunk - na ez az önbecsapás, ami nem segít a középpontunkban maradni.

A középpontban maradáshoz, a külső-belső harmónia eléréséhez akár önmagamban, akár a kapcsolatokban - minden életterületet lehetőleg egyforma mértékben jó fejleszteni. Ha nem is egyszerre, akkor egymás után, de semmit sem elhanyagolva. Szerencsére talán az itt blogolókra, vagy azt olvasókra, akik az önismeret útját járják - pontosan nem ez a jellemző, szemben más, "elvarázsolt" irányzatokkal szemben.

Feliratkozás Hírlevélre