Kell keresni? Szükséges a keresés? | Önmegvalósítás.hu

Kell keresni? Szükséges a keresés?

2013. március 02. szombat, 17:36 | Látogató

Gyakran kérdezik tőlem, hogy keresel társat? Keresel munkát?
Persze, voltak évek, és az eddigi életem nagy részében, amikor kerestem társat, munkát és még más egyebeket. Pont úgy ahogy láttam, tanultam, ahogy elvárták, hogy ha valami nincs, akkor keresni kell módját, vagy magát amit szeretnénk, hogy legyen.
Aztán megtapasztaltam, hogy sok idő, és energia telik el a kereséssel, végül eredménytelenül és siker helyett, kudarc érzéssel.

Más esetekben, amikor nem keresünk, vannak időszakok, hogy maguktól jönnek a dolgok a lehetőségek. Úgy is mondhatnám, hogy ki kell várni ázókat és nem lehet kereséssel siettetni.
Meg is lepődnek az ismerősök, mikor azt mondom, hogy nem keresek társat, nem keresek munkát. Meglepődnek, mert az a szokás, az elvárás, hogy akinek nincs, annak keresni kell, mert micsoda dolog az, hogy nem keres pl. munkát.

Hogy a szánkba repülhet a "sült galamb"? A lehetőség? Már miért ne?
"Tenni kell érte", mondják, de a tenni érte valamit, az a keresés kel, hogy legyen? Vagy keresés nélkül is lehet tenni, azért, hogy elérjük a célunkat?
Csak kereséssel lehet társat, munkát, jó kőművest, festőt, szép házat találni? Vagy van ennek jobb módja is, mint a keresés?

Szerintem igen, hisz számtalan példa van arra, amikor nem keresünk, ha nem épp bevásárolunk, sportolunk, bálban vagyunk, vendégségben vagyunk, fodrásznál vagyunk, és ezeken a helyeken történik meg a csoda. Vagyis a sült galamb megérkezik. Ezen tevékenységek közben találkozunk vele, halljuk meg, hogy van itt és itt állás lehetőség, vagy az xy épp eladja az autóját, házát, ami pont megfelel nekünk...stb.

Oneness képe
Keresésre hangolva.....
2013. március 04. hétfő, 20:56 | Oneness

Én úgy gondolom két életet élünk párhuzamosan. Egyik életünk, kint a fizikai világban történik, a másik világ bent, a lelkünkben zajlik....

....amikor lakást, házat, társat, munkát keresünk....
kereshetünk kint a fizikai világban, lakáshirdetést böngészünk, vagy álláshirdetéseket vagy önéletrajzokat küldözgetünk....vagy kereshetünk bent a szívünkben....amikor bent belül fogalmazódik meg amit keresünk, és a fizikai világban a szerencsés véletlenek úgy alakítják az eseményeket....hogy éppen jókor, jó helyen vagyunk meghallani, észrevenni a számunkra értékes információt....

az hogy melyik a legjobb megoldás....kint keresni, vagy bent megfogalmazni a vágyat és nyitottnak lenni és várni azt a bizonyos sült galambot.....biztos mindkét esetre vannak tapasztalatok...

én például most szeretnék valamit tanulni, annyit tudtam megfogalmazni magamnak, hogy valami olyasmit szeretnék tanulni, amivel esetleg később foglalkozhatnék is...vagyis szakmát váltanék, vagy áthatom a tanultakat másoknak....keresésre hangoltam a szívemet/lelkemet....arra, hogy észrevegyem azt amit észre kell vennem.....néha nézelődök a neten....mit tanulhatnék? Keresési fázisban vagyok...figyelek, mit szeretne az élet felkínálni nekem....

szeretettel,
Oneness

Keresem a helyemet a világban, keresem, hogy mit is akarok,
2013. március 04. hétfő, 22:38 | Látogató (útkereső)

Keresem a helyemet a világban, keresem, hogy mit is akarok, keresek társat, keresek pénzt, keresem a hívatásom, keresem azokat a személyeket kiktől szeretetett kapok és adhatók, keresem a segítséget, keresem a boldogságot, keresem a szabadságot.
Keresek, és mégsem találok meg semmit, ezért keresem a miérteket, keresem a megoldásokat, az egyszerű megoldásokat, de ezeket sem találom.
De ki keres engemet? Keressek, vagy ne keressek? Ha, ne keressek, azt hogy tegyem? Keresem a kérdésekre a válaszokat, de nincs más csak az üres csend.

A kereséssel kapcsolatban már volt egy felismerésem: igen, az
2013. március 07. csütörtök, 15:24 | szildiko1

A kereséssel kapcsolatban már volt egy felismerésem: igen, az emberek keresnek. Ahogy írtátok, munkát, pénzt, párt, boldogságot, megoldást, stb. És az esetek többségében az eredmény: semmi. De önmagukat megnyugtatják: én kerestem.
Vajon mi változna, ha nem keresnénk. Hanem találnánk. Találnánk párt, boldogságot, munkát, választ a kérdéseinkre?

Én már nem keresek. Ha szükségem van valamire, azt mondom: megtalálom a ......

De vigyázz!! Megtalálod. És nem mindig jó találni. Ha választ keresel, az nem mindig az lesz, amit szeretnél. A találásra készen kell állnod.

Domoszlai Katalin képe
Ha valakinek az az önsorsrontó mintája,
2013. március 08. péntek, 7:14 | Domoszlai Katalin   Előzmény

hogy egy családtagot, akár elveszett ikret, akár olyan meghalt testvért, akinek a halálát mély titok fedi, követi a halálba, akkor édes mindegy, hogy azt mondja keresek, vagy találok.

Mert addig, amíg az önsorsrontás mintája kioldva nincs, egóból származó akarás, bizonygatás mit sem ér.

A lélek szintjén kell kioldani a rossz mintákat.

Legalább ennyire rossz az a minta is hogy: " én már ezt megmondtam..."
" én már tudok találni..."

Ha valakiben valami teljesen a helyén van, akkor nem tesz abba energiát, hogy bizonygassa, ÉN ÉN ÉN :-)

Hiszen kimaradt a sorból a legfontosabb tényező. A feldolgozás képessége, ami megtanulható és fejleszthető. Keresek, azért hogy találjak. Ha megtalálom, kezdek vele valamit, ha most nem tudok vele mit kezdeni, akkor megtanulom.

A csakrák szintjén önismereti szempontból így bontjuk a megismerési folyamatot:
1. Látom - 3. szem
2. Bevállalom - torok csakra, az igazság és őszinteség témaköre, a felelősség felvállalásának központja
3. Elfogadom és feldolgozom - szív csakra.

Van problémám?

igen --------------------------- nincs - akkor hurrá

látom, mi az oka?

igen --------------------------- nem - kérdezz, menj, kérj segítséget, növeld az őszinteségedet önmagad felé,

be tudom vállalni, hogy ezzel dolgom van?

igen -------------------------- nem - ki fogsz találni valami önbecsapást, amivel el vagy.

fel tudod dolgozni?

igen ------------------------- nem, menj és kérj segítséget, tanulj eredményes technikákat

Igen, Ha...
2013. március 08. péntek, 15:20 | szildiko1   Előzmény

Igen, Ha...
És Ha valaki nem tudja szívből kimondani, hogy " találok", akkor érdemes megnézni az okokat. Hogy miért?

********************
(Kati, már múltkor is úgy érezted, hogy a "keresést" meg kell védened. Pedig senki sem bántja. Ha ez a dolgod, tedd. Keress. Másnak esetleg az a dolga, hogy találjon. Neki szólt az előző hozzászólásom. :) Lehet, hogy neki erőt ad az, ha a "munkát keresek" helyett azt mondja: munkát találok. Ki tudja? Bármi lehetséges. És annak az ellenkezője is :-) )

U.i.: Ha valakinek már abban segít a változtatás, hogy hamarabb megtalálja a lakáskulcsát - mert nem azt mondja, hova a f..ba tettem a kulcsomat, hanem azt, hogy megtalálom a kulcsomat - már érdemes volt.

Domoszlai Katalin képe
Belevetítés, ha valaki azt hiszi
2013. március 09. szombat, 9:15 | Domoszlai Katalin   Előzmény

ismeri a másik ember érzéseit. Az egyik legfontosabb elhárító, én-védelmi mechanizmus.

Kati, Te ezt és ezt érezted...

Dehogy tudod, Ildikó, mit érzek én, sem a felszínen, ahol szavakkal zsonglőrködünk pláne nem a mélyben...

Az elhárító mechanizmusok szerepéről meghallgatható előadást ajánlom mindenki figyelmébe

http://www.integralakademia.hu/tudastar/integral-pszichologia-eloadasok/...

.....

és a Huszti Sanyi tanításait az alázatról:

http://onmegvalositas.hu/mini/onismeret/3_onertekeles_alazat

Oneness képe
Keresem és találom
2013. március 08. péntek, 23:08 | Oneness   Előzmény

Én néha úgy érzem....ez csak játék a szavakkal....

az érzéstől függ, ami szívemben/lelkemben van, hogy találok-e...

van, aki azt mondja keresek....és hipp-hopp talál...
van, aki azt mondja keresek és nem talál...
van, aki azt mondja találok...és hiába, ha belül nem hiszi el, hogy találhat, akkor nem fog találni...
és lehet azt mondani, találok....és találok is....

jó hír....az érzés, hogy "találok" tanulható.... hála... mindig, mindenért hála...

ha elvesztettem valamit és megtalálom hálás vagyok, mert legalább előkerült..
ha lakást keresek, lehet hálásnak lenni azért, mert új embereket ismerhetek meg a keresés során, hálás vagyok, mert bekukkanthatok mások otthonába...
ha munkát keresek, lehetek hálás, ha találok.... lehetek hálás, ha nem vesznek fel valahova, mert azt jelenti vár rám egy jobb lehetőség....

hála azért amim már van, és akkor szép lassan.....meg is találok mindent....vagyis ebben az esetben már engem talál meg minden....

"Légy olyan hálás a létezésnek, amennyire csak lehetséges - apró dolgokért is, ne csupán a nagy dolgokért... a puszta lélegzésért. Semmilyen jogos követelésünk nem lehet a létezéssel szemben, ezért minden, amit kapunk: ajándék.
Legyen benned egyre több és több hála és köszönet; engedd, hogy ez legyen benned a legmeghatározóbb. Légy hálás mindenkinek. Ha megérted a hálát, akkor hálát érzel azokért a dolgokért, amelyeket társaid pozitívan tettek. Sőt azokért a dolgokért is hálás vagy, amelyeket megtehettek volna, de nem került rá sor. Hálát érzel azért, mert valaki segített neked - ez csupán a kezdet. Majd hálát kezdesz érezni azért is, mert valaki nem ártott neked - megtehette volna; kedves volt tőle, hogy nem tette meg.
Amint egyszer megérted a hála érzését, és engeded mélyen magadba ivódni, mindenért hálás leszel. És minél hálásabb leszel, annál kevesebbet panaszkodsz és morogsz. És ha egyszer eltűnik a panasz, eltűnik a boldogtalanság is. A boldogtalanságot a panasz élteti. A panaszkodáson és a panaszkodó elmén csimpaszkodik. A hála lehetetlenné teszi a boldogtalanságot. Ez az egyik legfontosabb titok, amit meg kell tanulnod." |Osho|

üdv
Oneness

Domoszlai Katalin képe
Igen, ez így van
2013. március 09. szombat, 9:27 | Domoszlai Katalin   Előzmény

a lélek hálás, tudja, hogy pontosan azt kapja, ami a fejlődéséhez szükséges. Meditációban, nagyon mély szinten mindig azt tapasztalom, minden a legtökéletesebb rendben van.

Az egó morog, hisztizik, elégedetlen, sajnáltatja magát, fél, unatkozik, a másik emberre mutogat, kétségbe esik, csalódik, büszkélkedik és követelőzik. Erősítve saját létezését, magát a dualizmust, távolodik a megoldástól és a saját lelkétől.

Mert ezt tanulta, ilyen megoldásokat ismer. Nem tudásból, önbecsapásból és tévedésből áll az egónk létezése. Maga a spirituális fejlődés abból áll, hogy képessé válunk elengedni ezeket a kapaszkodókat, megnyílni a nagyobb felé, visszatalálni a non duálisba.

Oneness képe
Osho.... érezzzzzz.....
2013. március 09. szombat, 19:13 | Oneness   Előzmény

és egy kis megerősítés......Osho.... érezzzzzz.....

‎"Nem a szavaiddal, nem a tetteiddel, hanem az érzéseiddel vonzol. Ha egy szót nem szólnál és semmi különösebbet nem csinálnál, akkor is olyan embereket, eseményeket vonzanál be, amilyen Te vagy. Minden esemény, minden életedben felbukkanó személy egy-egy ajándék, akik mértani pontossággal megmutatják, mi zajlik a lelkedben. Hatalmas előnyre teszel szert ha életed minden mozzanatát így szemléled."

mit érzel? ha megfigyeled a gondolataidat, tudni fogod hogy keresésre vagy találásra vagy hangolva....

jaaaa..... az őszinteségre szükséged lesz.... bevallani magadnak a gondolatokat.....

Üdv
Oneness

Domoszlai Katalin képe
Őszinteség növelése nélkül nem megy
2013. március 10. vasárnap, 8:32 | Domoszlai Katalin   Előzmény

mert a torokcsakrában ott a szűrő, az elhárítási mechanizmusok...

Ha növeljük az őszinteséget, arra érdemes törekedni, hogy a szív feldolgozó képességével összhangban tegyük.

Az az ember aki tükröt mutat, azért teszi ezt, mert egy saját én-részünket megtagadtuk.

Ha valaki bizonygatja tud találni, megtagadja azt a részt, aki elveszített valamit/valakit, amit/akit soha többé nem fog megtalálni.

Ha az zavar, miért hazudik önmagának, azt a részemet kell elfogadnom, aki ezt teszi.

A kérdést érdemes így feltenni:

ha én és ő egyek vagyunk, melyik az a részem, amit ő tükröz, amit nem vagyok képes elfogadni?

Meditációban az én-védő mechanizmusok mögé lehet kerülni, ahol találkozhatunk azzal a részünkkel, akit vissza kell fogadnunk. Fájdalmakat, veszteségeket feldolgozva pontosan a helyére akkor kerül, ha a külvilágból semmilyen jelzést erre a részre vonatkozóan már nem kapunk.

A keresés is az érzéseken múlik? De min múlik az, hogy mit és
2013. március 10. vasárnap, 13:04 | Látogató (útkereső)   Előzmény

A keresés is az érzéseken múlik? De min múlik az, hogy mit és miként érzek?
Mi van előbb, az érzés és abból jön a gondolat? Vagy a gondolat szüli az érzést?
Hogy érezzünk úgy, hogy "megtalálom" igen, "biztosan még ma megtalálom".
Ha tovább megyek ezen a gondolat szálon, akkor az érzéseinket a körülmények és a velünk történő események nagyban befolyásolják, azaz, a külső tényezők.
Aki éhezik, vagy olyan munkahelyi légkörben tölti a napjainak nagy részét, ahol folyamatos a feléje irányuló negatívvitás, akkor az érzései nem valószínű, hogy pozitívak lesznek.
Az élet szempontjából mindenkinek meg kell tapasztalnia a negatív érzéseket, és minden ember meg is tapasztalja.
Mosolyogva, kellemes zenét hallgatva is lehet éhezni és éhen halni, az hogy jól érzem magamat, az egy remek érzés, de sok esetben nem old meg minden problémát, így a keresést sem feltétlenül.
Karma, élet tapasztalat, ki miben hisz, hogy érzi magát az adott dologgal kapcsolatban, mit tesz....stb...stb, mind meghatározó tényező.

fehercsongor képe
Nehéz elfogadni
2013. április 11. csütörtök, 20:35 | fehercsongor

,hogy a már beérett pillanatban életemben magától jelenlevővé válik a társ,a munka,vagy az egész addig hiába áhított díszlet,és meddő erőpocsékolás volt az addig a felszínt betöltő nők utáni szaladgálás,kétségbeesett ( félszívű )álláskeresés,vagy a hiányzó kényelmi működést szolgáló tárgy vagy szolgáltatás tökéletlennél tökéletlenebb változatainak a kipróbálgatása.
Nehéz elfogadni a annak a bizonyosságát, hogy a kishitű kétellyel ellentétben a megfelelő pillanatban fel fogom ismerni a megteendő lépést,és megteszem azt akár önmagam ellenére is.
Nehéz elfogadni ,hogy a sok -sok próbálkozás csak az agyam aggodalom(görcs)gyártó mechanizmusát túráztatja és teszi kifinomultabbá,mivel minden sorsfordító pillanatnak úgyis újra szűz lélekkel megyek neki,és élem meg újra magam kipróbálásának csodáját.(és az agyam csak utólag regisztrálja,hogy : hoppá , ez a történés hogy-hogy ilyen könnyed és elegáns már?)
Üdvözlettel: felacso
U . i . : Mint szélsőségesen önző személy,elsősorban magamat vizsgálom vágyam akarásom eredményessége vagy meghiúsulása esetén.Mivel sorsom ,lelkem mélységeivel nem vagyok tisztában
,ezért a környezetemben megjelenő (vágyott,akart) lehetőségek elmaradása,hiánya esetén belenyugszom,hogy egy mélyebb/magasabb szintem szerint még nem vagyok érett arra a helyzetre,nem jött el az ideje a megvalósulásnak.De ezt csak tevékeny cselekvéssel,folyamatos próbálkozással tudom,mint számomra érzékelhető környezeti választ előhozni,mert a föntebbi bizonyossághit belső átélése híján,nekem újra és újra tudnom(megtudnom) kell,hogy amit szeretnék az még nem időszerű. (pl.tanfolyamra való eljutás hol alkalom,hol pénz,hol idő hiánya miatt,vagy a kocsim kitakarítása a megfelelő szolgáltató nehézkes elérhetősége,vagy a pénzem fontosabb célra való beosztása,vagy a lustaságom miatt,hogy nem találok lelkesítő időt,vagy elég energiát ahhoz,hogy a kezembe vegyem a porszívócsövet,a törlőrongyokat,és a vizesvödröt)

Keresem a hivatásom
2013. október 16. szerda, 14:07 | Látogató (útkereső)

Sziasztok!

Rátaláltam erre a fórumra, és úgy gondoltam írok ide, hátha valaki volt már hasonló helyzetben mint én, és esetleg tud nekem segíteni!
A helyzet az, hogy 2011-ben végeztem el egy főiskolát, turizmust tanultam. Előtte és utána is dolgoztam pár helyen, voltam asszisztens, utazási irodai referens, illetve egy múzeumban is dolgoztam a rendezvényszervező mellett. Izgalmasnak tűnt ez a szak, de amint beleláttam ezekbe a foglalkozásokba, azt éreztem, hogy ezeket nem tudnám hivatásszerűen csinálni, egyszerűen egyik se tetszett igazán. Ráadásul jelenleg nem is tudok elhelyezkedni se ezzel a diplomámmal.

Aztán elkezdtem gondolkodni, hogy mégis mi az akkor amit szeretnék csinálni, most még 24 éves vagyok még van lehetőségem esetleg valami mást kitanulni. A baj az, hogy engem elég sok minden érdekel, és hajlamos vagyok nagyon hamar belelkesülni egy egy szakmai iránt, de ez a lelkesedés sajnos hamar alábbhagy..
Tényleg iszonyú sok minden érdekel, a szépségipar, a nyelvek, illetve minden olyan szakma amihez kell kreativitás (divattervező, ötvös...stb) Amit tudok, hogy nem szeretnék olyan munkahelyet, ahol napi 8 óra abból áll, hogy a gép előtt ülök és pötyögök.
Azért nehéz ez a helyzet, mert ugye ahhoz, hogy valami teljesen új dolgot kitanuljak pénz, idő és türelem szükséges. És miután kitanultam valamit csak reménykedhetek, hogy el is fogok tudni helyezkedni a szakmámba és még pénzt is tudok vele keresni. Ezért nem mindegy, hogy mit tanulok ki.

Reménykedem hátha valaki tud valami okosat írni, hogy mégis hogy tudnám kideríteni, hogy merre tovább és mihez kezdjek magammal?

Köszönöm előre is a válaszokat!

Utkereses - valasz
2013. október 23. szerda, 17:00 | Látogató (útkereső)   Előzmény

Valoszinuleg kos lehet a horoszkopod a leirtak alapjan...:-) Ajanlok egy onismereti kurzust, ami kozelebb visz, hogy mi lenne testhez allo szamodra. Fordulhatsz grafologushoz is, ok is tudnak segiteni palyaorientacio teren. Nagyon sok ceg foglalkozik ma mar ilyen tipusu tanacsadassal, megeri igenybe venni, mintsem tanulni vmit, aztan szembesulni vele, hogy az sem jo...de az is lehet, hogy Te egy folyamatosan ujito tipus vagy es mindig kell majd valami ujat tanulnod...sok szerencset! :-)

Feliratkozás Hírlevélre