Szüleinktől kapott tanítások | Önmegvalósítás.hu

Szüleinktől kapott tanítások

2010. február 17. szerda, 14:25 | husztisanyi

Milyen tanításokat kaptunk, kapunk a szüleinktől, a szüleink által?
Mit tegyünk ezekkel a tanításokkal, hogyan oldjuk meg azokat?
Meg kell-e egyáltalán oldanunk, vagy adjuk vissza a feladónak?
Te hogyan kezeled a szüleidet, a velük való konfliktusokat?

Kirsikka képe
nagypapám
2010. március 01. hétfő, 11:28 | Kirsikka

Tegnap volt a nagyszüleim 50. házassági évfordulója. A templomban is volt szertartás... meghatott ahogy állt a nagypapám, aki mindig szálegyenesen járt, és mindig az volt amit ő mondott, ahogy állt ott az oltár előtt a mamám mellett, csak úgy sugárzott róla az alázat. Nagyon meglepődtem ezen. Úgy láttam, hogy nem a pap előtt áll (aki ráadásul a testvére unokája, huszonéves fiatal) hanem ISTEN előtt köszöni meg a feleségét, az együtt töltött életet... megható volt. Ugyanolyan szálegyenesen állt, mégis valahogy kicsinek látszott és csodálatosan alázatosnak.
Nem ez volt az első alkalom, hogy alázatra tanított, volt hogy kiabált velem és utána bocsánatot kért, mert nem volt jogos a szidalom... akkor is ledöbbentem.

Hyvin-pieni kirsikka

Hatar Beatrix képe
Választás
2010. február 18. csütörtök, 12:14 | Hatar Beatrix

Gyerekként néztem a szüleimet és tisztában voltam vele, hogy nem tombolán nyertem őket:-))
Tudtam és teljesen tisztában voltam vele Én VÁLASZTOTTAM őket.
Így könnyű volt elfogadni mindazt a tanítást, amit hordoztak számomra.
Valahogy spontán működött, hogy meglássam a tanításaikat, és tudjam azzal nekem dolgom, van!

Nehéz befogadni
2010. február 16. kedd, 16:57 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

hogy a papám, mamám és egyéb felmenőm hozzám való viszonyát is én alakítottam ki. Én váltom ki, jobban mondva én élem meg, hogy szigorú legyen velem, mert így büntetem magam, hogy korlátokat állít, mert én azokat át akarom hágni. Pedig így van.
Sokszor fogunk rá dolgokat rossz gyerekkorunkra, ahelyett, hogy ezeket a rossz megtapasztalásokat arra használnánk, hogy leássunk annak okáig, hogy miért is történt az úgy, mit hozhat a konyhára, mit kell vele tenni, feldolgozni, befogadni, stb.
Kell foglalkozni a felmenőkkel - sok terápia is ezen alapul - mert ők a reprezentánsok, rajtuk keresztül nyilvánulnak meg bizonyos feladataink. Addig amíg ezeket el nem végezzük, addig lesznek illuzióink, ami olyan mint az érzéstelenítő.
De, hogy ezt tulajdonképpen miért csináljuk? :)

Üdv!
Hédi

Sok nem is a mi feladatunk, ergó no megoldó kulcs... Tehát, az ő
2010. február 16. kedd, 17:19 | The young Taylor! (útkereső)   Előzmény

Sok nem is a mi feladatunk, ergó no megoldó kulcs... Tehát, az ő sz***kat hadd ne nekem kelljen megoldani. Le lehet ezeket elméletileg rakni.. és nem csak Hellinger terápiával :) Ha jól tévedek, nem biztos.

Biztos, hogy kell foglalkozni? Szerintem addig, hogy meglássuk kitől és mit "örökültünk"... vagy erről írsz Te is csak félreértelmeztem dolgokat? :) Ez esetben sorry az okoskodásért!

Mi az hogy nem a mi dolgunk?
2010. február 16. kedd, 20:35 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Minden ami veled történik a te dolgod, van vele dolgod. A szüleiddel kapcsolatos problémáid is a "tiéid". Ezeket nem csak Hellingerrel lehet lerakni, mindenki azt használ rá ami számára megfelelő.
Mit értesz azon, hogy öröklünk?

Üdv!
Hédi

Előfordulhat, hogy, amit a Te problémádnak gondolsz, az a szülei
2010. február 16. kedd, 20:38 | The young Taylor! (útkereső)   Előzmény

Előfordulhat, hogy, amit a Te problémádnak gondolsz, az a szüleid problémája, de szépen Rád "dobták"... szerintem van ilyen is, akkor azt pedig nem fogjuk tudni megoldani. Ezt értem, öröklés alatt, azt is, amikor egyproblémát dobálnak generációrol generációra... Asszem Hellingerben van ilyen, amikor visszaadsz, mindent, ami nem a tiéd...

Ez nem igy működik
2010. február 16. kedd, 23:07 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Azt nem rád dobják, hanem te vállalod magadra, és visszaadod. Igy van ez a való világban is. Azért érint meg a szülővel kapcsolatos probléma, mert azzal neked megoldandó feladatod van. Ha pl jellemző a válás, akkor ott neked kell feloldanod egy kötődési problematikát, vagy bűntudatot, amiért nincs jogod egészséges családban élni, stb. Ezek a gubancok "benned" vannak a szülők "csak" láthatóvá teszik, behívják az életedbe.
Remélem segítettem

Üdv!
Hédi

A visszaadás jól működik
2010. február 20. szombat, 14:16 | Karmatörlő (útkereső)   Előzmény

Hédi javaslatára végigcsináltam egy visszaadási procedúrát és elképesztő hatékonysággal működik!
Köszi, Hédi!
:)

Mi a gyakszi rá? :)
2010. február 20. szombat, 14:44 | Szabó_Péter   Előzmény

Mi a gyakszi rá? :)

A gyakorlat
2010. február 20. szombat, 17:06 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Valójában ezt felállítással kellene csinálni, de a lényege az, hogy megtalálod, hogy mi az a trauma, amit átvállaltál valamelyik felmenőtől. Többnyire ez derékba tört élet, korai halál, kitagadás. Ezt a feladatot szeretetből, tudat alatt vállalod át, akár annyira, hogy elmégy valaki helyett.
Megköszönöd az életedet amit kaptál és meghajolsz az éltük előtt. Amit magadra vállaltál azt szeretettel visszaadod és megígéred, hogy ezentúl valami nagyon jót csinálsz az életedből. Karmatörlő ezt nagyon szép szimbólumokkal és tisztitással is kiegészítette.
Látogass el az angstermaria.hu-ra ott van egy egész jó leírás a rendszer lényegéről.

Sok sikert!

Hédi

átvállalás szeretetből
2010. február 18. csütörtök, 12:33 | szildiko1   Előzmény

Igazat adok Hédinek, a tapasztalatok szerint mi vállaljuk át a szüleinktől a problémákat, SZERETETBŐL. A lélek szintjén az mutatkozik meg, hogy a gyermek meghalhat szüleiért, szülei helyett, ha ezzel úgy gondolja, hogy megmentheti őket. (Inkább én, mint te anya, apa.) A dobálózás szó elég furcsa ebben a helyzetben.
Azonkívül hat a családi lélek kiegyenlítésére való törekvés is, ami csak a leszármazottakon keresztül nyilvánulhat meg